Ezúttal kivételesen nem egy hangzóanyagot ajánlok a vipcast látogatóinak figyelmébe, hanem egy különleges kutatást, melyet az NRC piackutató és a Petőfi Rádióban hallható Netidők című rádióműsor közösen készített. A felmérés készítői ugyanis (részben egyébként az én személyes kérésemre) nemrég megvizsgálták a podcast technológia hazai elterjedtségét, illetve azt, hogy mennyien használnak egyáltalán podcastokat.
Bár a kutatásról a Netidők blogjában barátaim kissé talán túlzottan pesszimistára sikeredett címmel („Nem veszik az adást”) számoltak be, az eredmények láttán én közel sem vagyok olyan csalódott. Ugyanis a piackutató cég 1000 fős mintán végzett (a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető) online kérdőíves kutatásából az derült ki, hogy a felnőtt magyar internetezők 4-5 százaléka szokott podcastokat hallgatni. Ez, bár százalékban kifejezve még relatíve alacsonynak tekinthető (nyilván nagyobb örömmel írnám le, hogy szinte mindenki csak podcastokat hallgat), ám ha kiszámoljuk, hogy ez ténylegesen hány embert jelent, szerintem egyáltalán nem is rossz ez a mutató, hiszen ma már viszonylag magasnak mondható az internetpenetráció, több millió ember lép fel rendszeresen az internetre. (Az NRC például a legutóbbi, még januárban publikált, internetpenetrációról szóló adatsorában 4,5 millió 15 évnél idősebb internetezőről írt.) Figyelembe véve, hogy ennek 4-5 százaléka már most is elérhető, ez több százezer embert jelent már most is. Mindez lehet, hogy kevés egy nagyobb tömegeket elérni képes rádiónak, egy kis költséggel üzemelő podcast esetében viszont izgalmas lehet.
Ráadásul benne van a potenciál, a növekedés lehetősége a jövőre nézve, hogy ahogy egyre inkább beépül a mindennapokba az internetezés az újonnan internetezők életében is, ahogy sikerül megismertetni az új emberekkel a podcast előnyeit, úgy nő meg az igényük új technológiák, például köztük a podcast kipróbálására.
De ismerve a vipcast látogatottságai adatait, vagy a podcastra állandó jelleggel feliratkozottak számát is kifejezetten pozitív bennem az összkép. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok a külföldről érkező (feltehetőleg magyar ajkú) látogató, akikkel a piackutatás valószínűsíthetően nem számolhatott, hiszen ők nem a hazai internetpenetrációba tartoznak. Ráadásul a podcastos hallgatói táborról az is tudható, hogy vélhetően érdeklődik a technológia és a modern eszközök iránt és magasabb státuszú, ami a hirdetők szempontjából fontos. Itt ráadásul szinte nulla a reklámzaj, azaz egy-egy kampány hatékonyabb lehet, például egy podcastos interjú szponzorációja esetén.
Kifejezetten pozitív az is, hogy nem csekély azok száma, akik nyitottak az ilyen típusú médiafogyasztásra. A felmérés azon résztvevői közül, akik ma még nem hallgatnak podcastot, minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy a jövőben kipróbálja a dolgot.
A kutatás készítői egyébként rákérdeztek arra is, hogy milyen eszközökről hallgatnak a magyar netesek podcastokat, de több más, a podcastokkal foglalkozó megállapítás is olvasható a Netidők blogjában.
A témáról várhatóan a közeljövőben készül egy rövid hangzóinterjúm Kurucz Imrével, az NRC kutatási igazgatójával.