A Media1 interjút készített Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával a 2019-től egészen mostanáig húzódó Hell–Forbes per néhány héttel ezelőtti lezárásáról.
A beszélgetésben szó esett a jogvita hátteréről, a per alakulásáról, a felek közti konfliktus okairól, a jogi döntések jelentőségéről és a történet legfontosabb tanulságairól. Galambos Márton arról is beszélt, mit jelent mindez a magyar média számára, milyen következményei lehetnek a szerkesztőségek munkájára, és milyen tanulságokat érdemes levonni a vállalati kommunikáció és az újságírás határterületein.
Témák az epizódban: – Mi vezetett a Hell–Forbes per kirobbanásához? – Hogyan alakult a többéves jogvita menete? Miért kellett 2019-ben visszahívni az utcáról a Forbes listáját? – Miért csak most, 2025-ben zárult le a per, és mit állapított meg a Kúria? – Hogyan érintette mindez a Forbes szerkesztőségét? – Mit jelent az ügy a magyar médiapiac és a sajtószabadság számára? – Tanulságok újságíróknak, kiadóknak és cégeknek
– Miért fordul a strasbourgi bírósághoz a Forbes? – Nagy változások a Forbes Magyarország háza táján.
Vendég: Galambos Márton, vezérigazgató, Forbes Magyarország
Műsorvezető: Szalay Dániel / Media1
A podcast videós változatban és audio formátumban is elérhető.
Videó:
Audio:
vipcast.hu powered by Media1
Galambos Márton (Forbes) a Hell–Forbes per tanulságairól – Media1 Podcast
Ahogyan arról a Media1 már beszámolt, a Mészáros Lőrinc-közeli Indamedia 2025 októberében felvásárolta a Ringier Hungary Kft.-t, a svájci Ringier magyarországi leányvállalatának 100%-át, benne a Blikk, a Kiskegyed, a Glamour, a TVR Hét és más médiatermékekkel. Korábban Murányi Andrással, a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztőjével, a Ringier Hungary egykori alkalmazottjával már beszélgettünk arról, ő mit gondol tulajdonosváltásról és annak következményeiről. Ezt követően Nagy Iván Zsoltot is elértük, aki hét hónappal a tulajdonosváltás előtt lett a Blikk főszerkesztője és állt neki, hogy szeriőz lappá formálja át a lapot, de amikor októberben szembesült vele, hogy a feje fölött időközben eladták a lapot, közös megegyezéssel távozott a Blikk éléről. Nagy Iván Zsolt helyére egyébként a tavasszal távozó elődjét, Kolossváry Balázst nevezték ki, aki ismét a bulvár felé kormányozná a médiumot.
Nagy Iván Zsolt részletesen is elmesélte a Blikk éléről történt távozása körülményeit, és természetesen vele is beszélgettünk a Blikk tulajdonosváltásának lehetséges okairól, valamint kielemeztük a magyarországi újságírás helyzetét és Nagy Iván Zsolt személyes jövőjéről is beszélgettünk.
Nagy Iván Zsolt többek között kijelentette, nem zárja ki, hogy a Blikk éléről történt távozása után esetleg el kell hagynia a pályáját is vagy külföldre kell távoznia, a magyar médiában ugyanis egyre kevesebb a szabad pálya, ami még kellő távolságban tudott maradni a NER-től.
Érdemes meghallgatni a teljes beszélgetést, ami egyfajta kordokumentum is, és amiből sok minden kiderül, milyen helyzetbe is került a magyar sajtó 2025 őszére, és miért kell egy, egyébként kiváló médiaszakembernek azon gondolkodnia, hogy külföldre távozzon vagy esetleg elhagyja a szakmáját, ahol évtizedeket töltött.
Íme az interjú videós változata:
A beszélgetés audio változatban is elérhető:
vipcast.hu powered by Media1
Nem lett volna volt elég távolság a NER-től – interjú Nagy Iván Zsolttal, a Blikk éléről történt távozásáról (Media1, 2025.11.11.)
„Újságírás–Etika Kelet-Európában” címmel jelent meg a Médiakutató című folyóirat két szerkesztőjének, Bajomi-Lázár Péternek és Boldog Dalmának új kötete, amely az újságírás erkölcsi határait, dilemmáit és kelet-európai sajátosságait vizsgálja.
Az Újságírás-Etika Kelet-Európában c. könyv
A szerzők amellett érvelnek, hogy az etikai normák követése az, ami megkülönbözteti a hivatásos újságírást a propagandától, a tájékoztatást a manipulációtól.
A velük készített interjúban arról beszélgettünk, vajon léteznek-e földrajzi különbségek az újságírói etikában,
miért váltak mindennapossá a lejáratókampányok és karaktergyilkosságok,
és hogyan lehetne újjáépíteni a közmédiát egy esetleges kormányváltás után, hogy az valóban a köz szolgálatába álljon.
Szóba került az is, meddig etikus az álcázott újságírók munkája, hol a határ a rejtett kamerák használatában, miért vált jelképpé az „álbajusz”, és hogyan alakítja át az újságírói felelősséget a mesterséges intelligencia(AI / MI) megjelenése a médiában.
Hallgassa meg beszélgetésünket Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával, az Újságírás–Etika Kelet-Európában című könyv szerzőivel – arról, mit jelent ma felelősen írni, tájékoztatni és hinni a sajtó hitelességében.
Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató szerkesztője, az Újságírás-Etika Kelet-Európában társszerzője
Boldog Dalma, a Médiakutató szerkesztője, az Újságírás-Etika Kelet-Európában társszerzője
Szalay Dániel beszélgetése Boldog Dalmával és Bajomi-Lázár Péterrel az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
vipcast.hu powered by Media1
Újságírás-Etika Kelet-Európában – interjú Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Media1 PodcastbanKovács Tibor, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a nyomtatott és digitális média kapcsolatáról, a Blikk megújulásáról, a Glamour-napok sikeréről és arról, hogyan készül a cég a média jövőjére.
Kovács Tibor, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatója. Fotó: archív
A Blikk megújulása: bulvár és komoly tartalom új egyensúlya
A Glamour-napok
Sportmédia és a fiatal közönség elérése
A média társadalmi felelőssége és nemi arányok az újságírásban
Visszahallgathatják a teljes beszélgetést, amiből az is kiderül, hogyan látja a Ringier vezetője a média következő öt évét:
vipcast.hu powered by Media1
Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezető igazgatója a Media1-ben: a nyomtatott sajtó jövőjéről, a Blikk megújulásáról és a digitális kihívásokról (2025.04.21.)
(A felvételt 2025. április 21-én készítettük, majd ezt követően a Media1 műsorát terjesztő rádiókban már hallgató volt. Kovács Tiborral nemrég egy másik „sapkájában”, mint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnökével is beszélgettünk – annak beszélgetésnek az AI Guide, az új mesterséges intelligenciás útmutató volt a témája. Azt a beszélgetést, melyet június 24-én tettünk közzé, itt találják.)
A Media1 vendége volt néhány nappal ezelőtt Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és újságírója.
Több mindenről is szó esett a beszélgetésben, többek között arról, hogy míg például a kormányközeli Demokrata című lap sajtóakkreditációt kapott a Párizsi Olimpiára, a Magyar Hang számára ugyanezt nem biztosította a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), és ez miért jelent problémát. Lukács úgy véli, politikai indíték van emögött, és van is néhány olyan dolog, ami szerinte ezt alátámasztja…
Beszélgettünk a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vegzált médiumokról és hogy mire számít Lukács ez ügyben.
Érintettük azt is, hogy Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének nemrég a Magyar Hanggal is konfliktusa volt és ez hogyan zajlott. (A jobboldali politikusnak már több, független médiummal is komoly összetűzése volt, lásd ezekről itt.) Szóba került az is, hogy miután a Facebook nem kegyes a Magyar Hanggal (mostanában szinte senkivel sem, aki politikát oszt meg), milyen más stratégiával próbálják elérni az olvasókat a közéleti tartalmaikkal. Beszélgettünk a Magyar Hang helyzetéről és jövőjéről is.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója a Media1 2024.07.29-i műsorának nyilatkozik
A Media1 teljes beszélgetése Lukács Csabával az alábbi lejátszóval hallgatható meg.
A Media1 podcastjának vendége volt M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon az újságírók helyzete nagyon bonyolult. M. Lengyel szerint a média ágazat munkajogi szempontból az egyik legvédtelenebbnek számít, miközben sokan dolgoznak benne.
Az újságírók között nagy különbségek vannak fizetések terén; míg a közmédiában egy kezdő újságíró bruttó 400 ezer forintot kereshet, addig vidéken gyakran csak 200 ezret kapnak. Sok újságíró nem alkalmazottként, hanem önfoglalkoztatóként dolgozik, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságukat. Általában az alacsony érdekérvényesítő képesség jellemző a hazai újságírókra, és különösen nehéz az érdekvédelem a jelenlegi jogi környezetben.
M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke a MÚOSZ egyik rendezvényén. Fotó: Ladányi András, Media1
Az érdekvédelem nehézségei ellenére vannak pozitív példák is. M. Lengyel László azt mondta a Media1 podcastjában, hogy például a Népszabadság bezárása – még ha elsőre esetleg bizarrul hangzik – szakszervezeti munkaügyi siker, majd kifejtette, hogy miért. A beszélgetésben szó esett a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Sajtószakszervezet egymáshoz fűződő viszonyáról, és több minden másról is, ami az újságírók helyzetét érinti Magyarországon.
A teljes beszélgetés M. Lengyel Lászlóval meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
A Media1 legújabb podcast adásában részletesen bemutatjuk a kínai média és cenzúra rendszerét és a Kínai Kommunista Párt megrendelésére kiépített totális digitális megfigyelőrendszert. Ebben Sükösd Miklós médiakutató, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense a beszélgetőpartnerünk, aki korábban öt éven át élt a térségben, a Hong Kongi Egyetem Újságírás és Média Központjának oktatójaként kínai újságíró szakos diákokat tanított nemzetközi és hongkongi hallgatók mellett.
Sükösd Miklós médiakutató
Összenő, ami összetartozik – állítja műsorunkban Sükösd, aki szerint az Orbán-rezsim propagandarendszere hasonló elven működik, mint a leninista-sztálinista-maoista előzményekre visszanyúló mai kínai propaganda- és cenzúrarendszer.
Az Orbán-rezsim és a kínai rendszer összefonódása. A kép illusztráció. DALL-E / AI
Beszélgetésünknek az is aktualitást ad, hogy kínai kommunista pártfőtitkár-elnök, Hszi Csin-ping magyarországi látogatása előtt és alatt az Orbán-kormány és szervezetei számos széleskörű együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a média, film-, és a mobil- és felhőalapú digitális szolgáltatások területén.
Közösen indította el Sen Haj-Hsziung, a China Media Group elnöke és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója annak a műsornak a magyarországi premierjét, amelyből a nézők Hszi Csin-ping válogatásában megismerhetik a kínai kultúrkör bölcsességeit – számolt be az állami média.
A hírhamisításról elhíresült és nemrég kínai utazáson résztvevő Papp Dániel azt mondta:
„a két médiavállalat közti tartalomcsere olyan hidat fog képezni a kínai és a magyar emberek között, ami felülír minden földrajzi távolságot”.
A Kínai Kommunista Párt propagandaosztályának közvetlen ellenőrzése alatt álló kínai médiacsoport elnöke azt hangsúlyozta:
„Magyarország Kína jó barátja és régi partnere Európában. Az egyik első ország, aki elismerte és diplomáciai kapcsolatokat létesített Új- Kínával. Az első európai ország, amely aláírta az «Egy övezet, egy út» kezdeményezéshez kapcsolódó együttműködési dokumentumot”
Egyre szorosabb együttműködés
A Media1 is megírta, hogy az MTVA már tavaly stratégiai megállapodást kötött a kínai Hunan Broadcasting Systemmel (HBS) és ennek keretében műsorokat is cserélnek egymással. Néhány hete beszámolt a Media1 arról is, hogy Papp Dániel Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) Propagandaosztályának helyettes vezetőjével, a kínai közmédia első emberével parolázott.
A napokban a Media1 arról is beszámolt, hogy Bencsik András, a Demokrata című kormánypárti lap főszerkesztője a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya által irányított angol nyelvű csatornán, a China Global Television Network(CGTN) képernyőjén jelent meg elemzőként. Ugyanabban a műsorban megszólalt az MTVA riportere, Beregi Balázs is, aki pedig percekig sorolta a magyar-kínai gazdasági együttműködés fideszes eredményeit.
A Media1 beszélgetését Sükösd Miklóssal az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg.
Nagyot mentek 2023-ban a közösségi médiában Bogos Csaba, a Pécsi Stop újságírójának videói, például az, amikor a megafonos Bohár Dániellel beszélgetett. Azzal pedig Bogos már a mainstream media híreibe is bekerült, hogy biztonsági őrt hívtak a kormányközeli Tranzit Fesztiválon a Megafon Központ sátrához, miután Bogos némi cselt alkalmazva, egy ismert ellenzéki politikus, Márki-Zay Péter közreműködésével bejutott a fesztiválra, ahová egyébként csak fideszes sajtómunkásokat engedtek be a szervezők.
Bogos a cselnek köszönhetően végre személyesen találkozhatott a korábban náci karlendítéses fotón szereplő, a történtekre magyarázatot nem adó Trombitás Kristóffal, a Megafon és a PestiSrácok ismert arcával, hogy ott kérdőre vonhassa a náci kárlendítős kép és több más kínos dolog ügyében. Hogy mi történt a Bogos-Trombitás találkozáskor és mit mondtak neki ezután a szervezők, arról emlékezetes videó is készült.
A Media1 podcast- és rádióműsorában hosszabban is átbeszéltük a témát Bogos Csabával. Bogos saját magáról és munkamódszereiről is elárult néhány dolgot.
Bogos Csaba újságíró. A fotó forrása Bogos 112 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornája
A szeptember 4-i podcastos beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
A Media1 november 27-i műsorában Kelen Károlyt, a 7 éve bezárt Népszabadság utolsó olvasószerkesztőjét, a Népszabadság Egyesület elnökét hívtuk fel. A műsor első felében Del Medico Imre sajtólevelezőről beszélgettünk születésének 100., halálának 4. évfordulója alkalmából. Az egykori sajtólevelező után, a műsor második felében is az újságírásról beszélgettünk, de kicsit más aspektusban. Kelen Károly tett egy fontos bejelentést a Népszabadsággal kapcsolatban, ami alapján elképzelhető, hogy esetleg holtából feltámadhat a hét éve bezárt lap valamilyen formában, legalábbis az egyesület most ezen dolgozik, hogy legyen valami ismét, amit Népszabadságnak hívnak, bár ez várhatóan már nem egy nyomtatott újság lenne. Kelen Károly elmesélte, miről van szó.
Kelen Károly, a bezárt Népszabadság utolsó olvasószerkesztője, a Népszabadság Egyesület elnöke a Népszabadság megemlékezésén 2023 októberében
A beszélgetés Kelen Károllyal az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg!
A Media1 október 23-i podcast- és rádióműsorában arról beszélgettünk Szontagh Andrásné Annamáriával, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája sajtóattaséjával és Folk Györggyel, az EUrologus újságíró-szerkesztőjével, hogy Magyarországon is elindult az Európai Parlament (EP) újságíróknak, szerkesztőknek és influenszereknek, valamint más média stakeholderek számára szervezett különleges képzési programja, az EP Médiatréning.
A Media1 és a Learni fővállalkozásában és az EUrologus szakmai közreműködésével, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának megbízásából megvalósuló képzés során az Európai Unió és az Európai Parlament működésével ismerkedhetnek meg a résztvevők szakértő előadók segítségével. A 3 napos képzés végén a résztvevők részvételi tanúsítványt kapnak, amivel növelhetik munkaerőpiaci értéküket, valamint a legjobbak Strasbourgba, az Európai Parlamentbe is eljuthatnak.
A képzés költségeit az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága fizeti, beleértve a vidékről Budapest érkezők utazását és szállását is.
Az idei első képzés november 17-től november 19-ig lesz és október végéig lehet jelentkezni rá az epmediatrening.hu oldalon, így aki siet, még bekerülhet. A képzésekre várhatóan évente kerül majd sor Magyarországon az elkövetkező 4 évben.
A kapcsolódó Media1-műsor az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt nemrégiben Javorniczky István Pulitzer-emlékdíjas újságíró, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), a mai Budapesti Metropolitan Egyetem / METU kommunikáció-újságírás szakának megalapítója, a Pulitzer Emlékdíjakról döntő bizottság tagja, aki épp a beszélgetés készítésekor, januárban lett 71 éves. Beszélgetésünk apropóját részben az is adta, hogy Javorniczky István nem sokkal korábban úgy döntött, befejezi a tanítást az egyetemen, ahol az újságírás szakot a kezdetektől, 2001-től, azaz több mint két évtizeden át vezette.
Javorniczky István Pulitzer-emlékdíjas újságíró, a BKF / METU kommunikáció-újságírás szakának leköszönő szakvezető docense a Media1 műsorának felvételekor
Javorniczky elmesélte, miért döntött úgy, hogy felhagy a tanítással és a szak vezetésével, és elárulta azt is, mik a tervei a következő időszakra. Sokat beszélgettünk arról, milyen irányba változott meg az újságírás az elmúlt évtizedekben, amióta 1976-ban elkezdett újságíróként dolgozni a „régi” Magyar Nemzetnél, miért hagyta ott a lapot 2000-ben és hogyan is indult el az újságíró szak megalapítása a kezdetben BKF néven működő felsőoktatási intézményben.
Természetesen a Media1 rákérdezett a Pulitzer-emlékdíjra is, melyet Javorniczky István még 1998-ban, a Magyar Nemzet munkatársaként kapott meg, és az is, hogy az elmúlt néhány évben az emlékdíj odaítélésében döntő grémiumnak Javorniczky István is tagja.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Javorniczky István 1991-1998 között az akkoriban Sólyom László vezette Alkotmánybíróság sajtófőnöke volt. Javorniczky az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is beszámolt a Media1 műsorában.
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével!
A protokoll és a média, az újságírás valójában elválaszthatlan egymástól – mondta el a Media1 podcast- és rádióműsorában Gáspár Ágnes címzetes egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) protokoll szakirányú képzésének szakvezetője.
Gáspár Ágnes elmondta, hogy hogyan lehet a médiát jó célok érdekében, megfelelően felhasználni, de szóba került a beszélgetésben az is, hogy a médiapiac szereplői tisztában vannak-e a protokoll szabályaival, mik a leggyakoribb problémák és hogy hogyan lehet fejleszteni a hiányosságokat, hogy a médiaszereplések hatékonyak, sikeresek legyenek.
Gáspár Ágnes, a Budapest Metropolitan Egyetem protokoll szak szakvezetője és Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője és műsorvezetője
Tipikus hiba a nonverbális kommunikációban a nem megfelelő öltözködés, a grimaszolás, a mimikák, de a verbális kommunikáció, a beszédstílus terén is bőven akadnak fejlesztendő, problémás területek. A protokollszakértő szerint egyre inkább teret nyer a durvaság és a szleng, illetve a túlzott lezserség.
Gáspár Ágnes figyelmeztetett, hogy a közszereplők viselkedése sokak számára mintaképként szolgálhat, szerinte ezért is különösen fontos odafigyelni a megfelelő fellépésre. Beszélgettünk az öltözködésről, például a nyakkendőről, a rövid ujjú ingről és sok minden másról. Szóba került a külföldiekkel való kommunikáció, és a médiaszerepléseket megelőző „lámpaláz” megelőzése, kezelése és az is, hogy hogyan alakítsuk ki a médiaszerepléseink stílusát.
Beszélgettünk a sajtótájékoztatók szervezéséről, a médiakapcsolatok ápolásáról, és több más olyan témáról, ami mindenki számára hasznos lehet. Az online kommunikáció, a közösségi média és az internetes viselkedés, valamint az udvarias, ámde hatékony érdekérvényesítés is szóba került. Az interjúból kiderül az is, hogy mi magyarok hol állunk a nemzetközi udvariassági versenyben, de a tegeződés/magázódás témaköre és a protokoll fejlődése is előkerült.
A teljes beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg, de akár le is tölthető.
Kisebb-nagyobb szünetekkel már több évtizede dolgozik a Nők Lapja újságírójaként V. Kulcsár Ildikó, akinek neve szinte összeforrt a magazinnal.
A Media1 Podcastjában így aztán sokat tudott mesélni a munkájáról, az elmúlt évtizedekről, elárulta azt is, hogyhogy nem unta még meg mindazt, amit ennyi ideje csinál, és mi jelent számára még most is örömöt, motivációt. Beszélt a jövőbeli terveiről is, az olaszok iránti rajongásáról, de háborúról és oly sok minden másról is beszélgettünk.
A beszélgetés a V. Kulcsár Ildikó portréfotója alatt található lejátszó segítségével hallgatható meg.
Varga Attila, ismertebb nevén Sixx, a bezárt commentcom egykori bloggere, az Index 2020 nyarán, a nagy botrányt kiváltó tömeges távozások idején lelépő médiás újságírója, a Network4 online főszerkesztője volt a Media1 vendége.
Varga Attila, Sixx, a Network4 online főszerkesztője, az Index.hu volt munkatársa. Fotó: Huszti István
A beszélgetésből kétféle változat is készült: egy közel 50 perces, ami 11 rádióban hallható a héten, valamint egy hosszabb, másfél órás a podcastra, amiben a rádiós változattal ellentétben nem sípoljuk ki a szabadszájú, néhol kissé trágár kifejezéseket.
Itt most a hosszabb, másfél órás beszélgetés következik Varga Attilával, akivel szó esett többek között az Index átalakításáról, a tömeges távozásokról és arról, hogy ő hogyan élte meg ezt az időszakot. Sixx elmondta, hogy a 2020 nyári tömeges távozások idején ő miért nem a Telex.hu csapatához igazolt, sokat sztorizott az indexes, 16 évet átfogó időszakáról, beszélt a Network4 online főszerkesztői feladatairól, elmondta, hiányzik-e neki a korábbi munkája, a médiás újságírás, elmondta, mit gondol a közelgő, április 3-i választásokról, beszélgettünk a magyar médiapiac az elmúlt években véghez vitt átalakulásáról, de szóba került az ország helyzete, Sixx szabadszájúsága, és megannyi más téma, és persze a Network4 fizetős streaming szolgáltatása is.
A beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével azonnal meghallgatható.
Miért újdonság a hamis hírek jelensége? A nagyságrend vagy az internetes eszközök miatt? Az „alkotó-fogyasztó” (prosumer = producer+consumer) netezők miatt? Lehetséges-e visszarendeződés az ellenőrzött hírek világába, visszaveheti-e az újságírás a kapuőr szerepet? Mit tehetnek a közösségi oldalak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Fehér Katalin újmédia-kutatóval. Aztán Szalay Dániel médiapiaci újságíróval, a 24.hu média rovatának szerkesztőjével tekintjük át a magyarországi portálok világát: a sokáig változatlan élmezőnyben ugyanis igen komoly változások történtek az elmúlt időszakban.
Fehér Katalin újmédia- kutató Fotó: Nemes CillaSzalay Dániel, a 24.hu újságírója, a vipcast.hu alapítója. Fotó: Nemes Cilla
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Szerkesztő-műsorvezető: Szilágyi Árpád
Az asztaltársaság tagjai ezúttal: Herpai Gergely (BadSector) újságíró és Szalay Dániel újságíró, valamint Google Hangouts vonalon: dr. Fehér Katalin újmédia-kutató.
Hangtechnikus: Orsós József
Operatőr: Gál Marcell
Adásrendező: Jeney Erzsébet
Szignál: LukHash zenéje, www.lukhash.com
A műsor a Hyp-R stúdióban készült, a Lurdy Házban, Budapesten.
Itt a DTM 2017. június 13-i adásának második része.
A téma:
Tófalvy Tamás új könyve arról szól, hogy az újságírás átalakulása a digitális korban vajon válságot, vagy forradalmat okozott-e, és hogy valóban a digitális világ okozta a változásokat vagy kulturális tényezők is szerepet játszanak. Vendégünk volt a fiatal kutató, a BME adjunktusa.
A podcast hangfelvétel lejátszása a “play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
