A Media1 podcast legfrissebb adásában ismét a hazai médiavilág legizgalmasabb történéseit vesszük górcső alá. Ezúttal Zimon András, a Magyar Közöny youtubere volt a vendégem, akivel többek között a következő ügyeket beszéltük át:
Az RTL és a NER kapcsolata – újabb és újabb részletek kerülnek napvilágra arról, hogyan fonódik össze az RTL Magyarország kormányközeli szereplőkkel. A reklámadó körüli állítólagos alkuktól Vidus Gabriella vezérigazgató kinevezésén át a Szijjártó család cégével kötött szponzori szerződésen át az Index / Indamedia partnerségen át egy hamarosan megrendezendő konferenciáig, amelynek egyik helyszíne az RTL által bérelt Dózsa Györgyi úti székház lesz, rengeteg fontos NER-es szponzorral. De szóba került az is, hogy hogyan kerülhetett egy Fidesz-közeli cég érzékeny adatokhoz az RTL belső működéséről.
444 vs. Kutyapárt – mi áll a hegyvidéki cikk és a 444 szokatlan „bocsánatkérése” mögött? Zimon András szerint ez egy nagyon furcsa ügy.
Közmédia smink- és fodrász-ügy – félmilliárd forint közpénzt költenek hajra és sminkre az MTVA-ban. Megéri?
Búcsú a Spirit FM-től – ez volt az utolsó olyan Media1-adás, amit a Spirit FM hallgatói is hallhattak. De természetesen továbbra is elérhetők vagyunk több mint egy tucatnyi rádióban, valamint online, és hamarosan újabb rádiókkal is bővülünk.
Emellett beszélgettünk még a sajtószabadság hazai helyzetéről, a BBC magyar nyelvű hírszolgáltatásának indulásáról, és Pachmann Péter, a TV2 Napló műsorvezetőjének távozásának furcsa körülményeiről is beszélgettünk.
A teljes beszélgetés már meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
vipcast.hu powered by Media1
RTL és NER, 444 és Kutyapárt, közmédia és félmilliárdos smink – Vendégünk Zimon András (Media1, 2025.08.25.)
Kihívások sokasága nehezedik a független médiára Magyarországon – erről beszélt a Media1 podcast- és rádióműsorának adott exkluzív interjúban Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke.
Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke
A beszélgetésben sok szó esett a politikai nyomásról, a gazdasági nehézségekről és a közösségi támogatás fontosságáról. Hogyan küzdenek a független újságírók a sajtószabadság megőrzéséért, és milyen lépések szükségesek a jövő biztosításához? A beszélgetés során Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének azon kijelentései is terítékre kerültek, amelyek tovább fokozzák a politikai nyomást a független újságírókon.
A beszélgetést Kocsi Ilonával az alábbi lejátszó segítségével érik el:
A Media1 podcast és rádióműsor epizódjában vendégünk volt Litresits András ügyvéd, a Hírklikk és a Pécsi Stop jogásza, akivel Orbán Viktor és a magyar sajtótermékek közötti sajtóperek fejleményeit, a Kúria határozatait, valamint a sajtószabadság és a közéleti szereplők véleménynyilvánításának határait jártuk körül.
Az adásban részletesen beszéltünk:
– a Kúria által hozott ítéletekről, amelyek átfordították az ellenkezőjére Orbán Viktor a SPAR-üggyel foglalkozó médiumok ellen indított pereiben született korábbi, még Orbán számára kedvezőtlen ítéleteket a kormányfő számára ideálisra: sajtó-helyreigazításra és a perköltség viselésére kötelezték azon lapokat, amelyek szemlézték az osztrák Lebensmittel Zeitung élelmiszeri lapban a Spar vezérigazgatójával, Hans Reisch-szel megjelent interjút; – arról, hogy Litresits szerint a Kúria milyen következetlen a hasonló ügyek megítélésében; – arról is, miért érezhető kettős mérce a közszereplők sajtóval szembeni perei kapcsán.
️Litresits András ügyvéd azt is elmondta, miért nem tartja kielégítőnek a Kúria érvelését, és hogy készek az általa képviselt médiumok az Alkotmánybíróságon, majd akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is folytatni az ügyet. A beszélgetésből kiderült, miért érzi úgy, hogy a Kúria ítélete gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy a sajtó külföldi lapokat szemlézve számoljon be bizonyos ügyekről, ezzel korlátozva a sajtó szabadságát és az olvasók információhoz jutásának jogát.
Litresits András ügyvéd
A beszélgetés során érintettük a közéleti véleménynyilvánítás szabadságát, a politikai nyomásgyakorlás kérdését és a sajtó felelősségét is. Szóba került az is, hogy egyes ítéletek vajon mennyire befolyásolják a sajtó és az olvasók viszonyát a közügyekhez.
Meghallgathatják a Media1 podcast beszélgetését Litresits Andrással a lejátszó segítségével, de megtalálják a Media1 Spotify és Apple iTunes Podcast felületein is!
(A felvételt még április 28-án készítettük és a Media1 műsorait terjesztő rádiókban már közzétettük. Az interjú elkészítése óta a magyar Alkotmánybíróság is a Kúria által képviselt álláspontra helyezkedett – ezért most már biztos, hogy Litresitsék Strasbourghoz fordulnak, amiért Magyarország nem biztosítja számukra a sajtószabadsághoz fűződő jogokat, nem szemlézhetnek le egy külföldi lapban megjelent állítást Orbán Viktorról, mivel a magyar lapnak kellene igazolnia a szemlézett állításokat, ami teljesen életszerűtlen.)
Halász János (Fidesz) neve alatt terjesztették be az Országgyűlés elé nemrégiben a hivatalos nevén a „közélet átláthatóságáról szóló” törvény tervezetét, majd azóta több más fideszes politikus, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, a párt elnöke is csatlakozott a beterjesztők közé. A jogszabály óriási felhördülést okozott, nemzetközi és hazai szervezetek tucatjai tiltakoztak ellene. A jogszabályt Oroszország-törvényként, jegyzéktörvényként, bosszútörvényként, cenzúratörvényként, mások ellehetetlenítési törvényként vagy tavaszi nagytakarítási törvényként emlegetik.
A jogszabálytervezet ellen szólalt fel a magyar ellenzéken kívül több száz civil szervezet, rengeteg szerkesztőség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírói Egyesület, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a Riporterek Határok Nélkül (RSF), vagy például az Európa Tanács monitoringbizottsága és nemrég már az Európai Bizottság is jelezte aggályait.
A tiltakozó szervezetek között volt a CPJ – Committee to Protect Journalists (Újságírókat Védő Bizottság) – nevű nemzetközi újságírói szervezet is. A Media1 podcast- és rádióműsorában ennek a szervezetnek az európai képviselőjével, Mong Attila újságíróval beszélgettünk a jogszabálytervezetről.
Mong Attila újságíró, a CPJ európai képviselője. Fotó: Media1.hu / archív
Mong Attila a Media1 podcast- és rádióműsorában kijelentette, hogy egy orosz típusú idegen ügynök törvényről van szó, amely – elfogadása esetén – felszámolná a még néhány, mostanra még megmaradt független médiumot is.
Mong emlékeztetett rá, hogy már eddig is sok aggályos dolog történt Magyarországon a médiával és újságírókkal szemben: Orbánék már maguk alá gyűrték a közszolgálati médiát (Mong annak idején egy perces csenddel tiltakozott ez ellen az állami rádióban – megj. a szerk), ezzel párhuzamosan pedig egy hatalmas propagandagépezetet építettek ki, újságírókat megfigyelés alá helyeztek, lehallgatták őket kémszoftverrel, de még ilyen környezetben is életben maradhatott mostanáig több szerkesztőség, ahol kiváló újságírók remek munkát végeznek, korrupciós ügyeket és közéleti botrányokat lelepleznek le, folyamatosan megpróbálják elszámoltatni a regnáló hatalmat.
Még ha ezek az anyagok sokszor nehezen is jutnak el a teljes lakossághoz, hiszen nagyon sok médium kormányzati befolyás alá került, de mégis, mostanáig lehetőség volt arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek bizonyos ügyek. Mong szerint a magyar újságírók elvégezték az elmúlt 15 évben azt a munkát, amit el kellett végezni, ezért is áll sokaknál össze mostanában az a kép, hogy mi is történt az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon.
Mong szerint viszont ha életbe lép az „átláthatósági” törvény, az már nem csupán korlátozná a szabad sajtót, hanem annak maradékát lényegében fel is számolná. A törvény valójában nem a közélet átláthatóságát, hanem annak felszámolását célozza – figyelmeztetett Mong Attila, hozzátéve, hogy szabad média nélkül nincs demokrácia. A szerkesztőségek vagy kénytelenek lesznek beszüntetni működésüket, vagy kiszorulnak az országból, illetve illegalitásba kényszerülnek.
„Látjuk, hogy ez hová vezetett Oroszországban. Oroszország kirekesztette magát. Ez a törvényjavaslat ráadásul nem csak orosz mintát követ, de annál is veszélyesebb, mert az első olyan kísérlet, hogy az Európai Unión belül létrehozzon egy külföldi ügynök törvényt. Ez példátlan az EU-ban, ezért az a szervezet, ahol dolgozom, azt a nyilatkozatot tette, hogy az Európai Unió vezetőinek és politikusoknak egyértelmű nyilatkozatokat kell tennie, hogy ez elfogadható-e. Szerintem nem elfogadható.
A törvény elfogadásával korlátlanná válna a Fidesz hatalma Magyarországon, nem maradna olyan médium, amely elszámoltatásra kényszerítené a hatalmat és megírhatná azt, hogy mi történt. Magyarország egy az egyben elfordulna az Európai Unióban vállalt kötelezettségeitől.”
Mong azt mondta: az Európai Unió vezetőinek gyorsan kell cselekedniük, politikai nyilatkozatokra van szükség, amelyben kinyilvánítják, hogy ilyen törvénnyel lehet-e működni az EU-ban. Mong Attila azt mondta, ha megvan az akarat, az EU igenis tud gyorsan cselekedni, erre láttunk példákat az elmúlt években is.
Mong azt mondta, a CPJ is aktívan tesz azért, hogy a világ közvéleménye értesüljön ügyről és megértse, mi ennek a jelentősége.
A Media1 teljes, Mong Attilával készült beszélgetése meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
Kurucz Dániel, a Köztér című műsor alapítója volt a Media1 podcast- és rádióműsorában Szalay Dániel vendége.
Kurucz Dániel, a Köztér alapítója, a Fidelitas volt budapesti elnöke interjút ad a Media1-nek
A beszélgetés során számos izgalmas, sokakat érintő témáról esett szó, többek között:
Fideszes múlt: Kurucz Dániel korábban a Fidelitas budapesti elnöke volt, és dolgozott a Miniszterelnökségen is. Hogy került a Fidesz ifjúsági szervezetéhez, miért hagyta ott, és hogyan látja most a Fidesz működését?
Partizán vs. Köztér: A sajtó szerint a Köztér egyfajta „ellen-Partizán”, Gulyás Márton műsorának kihívója. Mit gondol erről maga Kurucz?
Média és hatalom: Beszélgettünk arról, hogy a magyar kormány miért próbálja ellehetetleníteni a kormánykritikus média külföldi finanszírozását. Oroszország felé tartunk? Helyénvaló a médiumok idegen ügynöknek való titulálása?
A Media1 vendége volt néhány nappal ezelőtt Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és újságírója.
Több mindenről is szó esett a beszélgetésben, többek között arról, hogy míg például a kormányközeli Demokrata című lap sajtóakkreditációt kapott a Párizsi Olimpiára, a Magyar Hang számára ugyanezt nem biztosította a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), és ez miért jelent problémát. Lukács úgy véli, politikai indíték van emögött, és van is néhány olyan dolog, ami szerinte ezt alátámasztja…
Beszélgettünk a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vegzált médiumokról és hogy mire számít Lukács ez ügyben.
Érintettük azt is, hogy Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének nemrég a Magyar Hanggal is konfliktusa volt és ez hogyan zajlott. (A jobboldali politikusnak már több, független médiummal is komoly összetűzése volt, lásd ezekről itt.) Szóba került az is, hogy miután a Facebook nem kegyes a Magyar Hanggal (mostanában szinte senkivel sem, aki politikát oszt meg), milyen más stratégiával próbálják elérni az olvasókat a közéleti tartalmaikkal. Beszélgettünk a Magyar Hang helyzetéről és jövőjéről is.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója a Media1 2024.07.29-i műsorának nyilatkozik
A Media1 teljes beszélgetése Lukács Csabával az alábbi lejátszóval hallgatható meg.
Nemrégiben vizsgálatot indított a pár hónappal korábban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó ellen, az oknyomozó műhely azonban jogi magyarázatot adva megtagadta az együttműködést a Lánczi Tamás vezette hivatallal.
Bodoky Tamás, a lap főszerkesztője a Media1-ben többek között erről és a lehetséges következményekről beszélgettünk, és arról, vajon meddig mehet még el a kormány a kormánytól független médiumok vegzálásában.
A teljes beszélgetést meghallgathatják az alábbi lejátszó segítségével, a fotó alatt!
Bodoky Tamás újságíró, az Átlátszó főszerkesztője Fotó: Turós Balázs
Mint arról a Media1 portál már beszámolt, a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves országjelentését hazánkról. A magyarországi helyzet 2023-ban sem javult, sőt, újabb kockázatok is megjelentek.
Erről beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Bleyer-Simon Konráddal, a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának kutatójával.
Bleyer-Simon Konrád
A beszélgetést Bleyer-Simon Konráddal az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg.
A Media1 podcastjának vendége volt M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon az újságírók helyzete nagyon bonyolult. M. Lengyel szerint a média ágazat munkajogi szempontból az egyik legvédtelenebbnek számít, miközben sokan dolgoznak benne.
Az újságírók között nagy különbségek vannak fizetések terén; míg a közmédiában egy kezdő újságíró bruttó 400 ezer forintot kereshet, addig vidéken gyakran csak 200 ezret kapnak. Sok újságíró nem alkalmazottként, hanem önfoglalkoztatóként dolgozik, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságukat. Általában az alacsony érdekérvényesítő képesség jellemző a hazai újságírókra, és különösen nehéz az érdekvédelem a jelenlegi jogi környezetben.
M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke a MÚOSZ egyik rendezvényén. Fotó: Ladányi András, Media1
Az érdekvédelem nehézségei ellenére vannak pozitív példák is. M. Lengyel László azt mondta a Media1 podcastjában, hogy például a Népszabadság bezárása – még ha elsőre esetleg bizarrul hangzik – szakszervezeti munkaügyi siker, majd kifejtette, hogy miért. A beszélgetésben szó esett a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Sajtószakszervezet egymáshoz fűződő viszonyáról, és több minden másról is, ami az újságírók helyzetét érinti Magyarországon.
A teljes beszélgetés M. Lengyel Lászlóval meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
A Media1 legújabb podcast adásában részletesen bemutatjuk a kínai média és cenzúra rendszerét és a Kínai Kommunista Párt megrendelésére kiépített totális digitális megfigyelőrendszert. Ebben Sükösd Miklós médiakutató, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense a beszélgetőpartnerünk, aki korábban öt éven át élt a térségben, a Hong Kongi Egyetem Újságírás és Média Központjának oktatójaként kínai újságíró szakos diákokat tanított nemzetközi és hongkongi hallgatók mellett.
Sükösd Miklós médiakutató
Összenő, ami összetartozik – állítja műsorunkban Sükösd, aki szerint az Orbán-rezsim propagandarendszere hasonló elven működik, mint a leninista-sztálinista-maoista előzményekre visszanyúló mai kínai propaganda- és cenzúrarendszer.
Az Orbán-rezsim és a kínai rendszer összefonódása. A kép illusztráció. DALL-E / AI
Beszélgetésünknek az is aktualitást ad, hogy kínai kommunista pártfőtitkár-elnök, Hszi Csin-ping magyarországi látogatása előtt és alatt az Orbán-kormány és szervezetei számos széleskörű együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a média, film-, és a mobil- és felhőalapú digitális szolgáltatások területén.
Közösen indította el Sen Haj-Hsziung, a China Media Group elnöke és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója annak a műsornak a magyarországi premierjét, amelyből a nézők Hszi Csin-ping válogatásában megismerhetik a kínai kultúrkör bölcsességeit – számolt be az állami média.
A hírhamisításról elhíresült és nemrég kínai utazáson résztvevő Papp Dániel azt mondta:
„a két médiavállalat közti tartalomcsere olyan hidat fog képezni a kínai és a magyar emberek között, ami felülír minden földrajzi távolságot”.
A Kínai Kommunista Párt propagandaosztályának közvetlen ellenőrzése alatt álló kínai médiacsoport elnöke azt hangsúlyozta:
„Magyarország Kína jó barátja és régi partnere Európában. Az egyik első ország, aki elismerte és diplomáciai kapcsolatokat létesített Új- Kínával. Az első európai ország, amely aláírta az «Egy övezet, egy út» kezdeményezéshez kapcsolódó együttműködési dokumentumot”
Egyre szorosabb együttműködés
A Media1 is megírta, hogy az MTVA már tavaly stratégiai megállapodást kötött a kínai Hunan Broadcasting Systemmel (HBS) és ennek keretében műsorokat is cserélnek egymással. Néhány hete beszámolt a Media1 arról is, hogy Papp Dániel Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) Propagandaosztályának helyettes vezetőjével, a kínai közmédia első emberével parolázott.
A napokban a Media1 arról is beszámolt, hogy Bencsik András, a Demokrata című kormánypárti lap főszerkesztője a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya által irányított angol nyelvű csatornán, a China Global Television Network(CGTN) képernyőjén jelent meg elemzőként. Ugyanabban a műsorban megszólalt az MTVA riportere, Beregi Balázs is, aki pedig percekig sorolta a magyar-kínai gazdasági együttműködés fideszes eredményeit.
A Media1 beszélgetését Sükösd Miklóssal az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg.
A múlt héten nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament (EP) az európai médiaszabadságról szóló rendeletet (European Media Freedom Act / EMFA), amelynek célja, hogy biztosítsa az Európai Unió területén a média szabad működését és a transzparenciát. Az EMFA néppárti (EPP) jelentéstevője, Sabine Verheyen a máltai újságíró-gyilkossággal és például a magyar médiahelyzettel is indokolta annak megalkotását. De vajon milyen változásokat remélhetnek a rendelettől a magyarok? Erről beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Jávor Benedekkel, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetőjével, aki az EMFA elfogadásakor meglehetősen szkeptikus Facebook-bejegyzést tett közzé a témáról.
A Jávor Benedekkel készült beszélgetésünk rádiókban sugárzott szerkesztett, rövidített változatához képest podcastunkon most teljes terjedelemben érhető el az interjú, ami az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
A bicskei gyermekotthon körüli pedofilbotrányról beszélgettünk a Media1 e heti legújabb, február 18-án rögzített műsorában Gulyás Balázs Bicskén élő újságíróval, a Gulyású Média alapítójával. A megrázó beszélgetésrészletben több fontos, a sajtóban eddig kevésbé tárgyalt dologról is szó esett, ráadásul szó esett arról is, amiről a Gulyáságyú Média írt (és azóta videót is közölt), hogy Orbán Viktor 2002-ben a később pedofíliáért elítélt V. János bicskei iskolaigazgató egyesületének kampányolt, amelynek V. János volt a listavezetője és az egyesületen keresztül volt jelen Bicskén a Fidesz. A bicskei újságíró néhány további helyi információval is szolgált, és elmondta azt is, mi háborítja fel a kegyelmi botránnyal kapcsolatban a leginkább.
Mielőtt az ügyről esett szó, kiveséztük azt is, hogy a Kormányinfóra még mindig nem engednek be egyes újságírókat, és most már egyre többször gúnyolódik is a kizárt médiamunkásokon a kormányzat, amit néhány napja is megtettek… ezenkívül beszélgettünk arról is, hogy néhány hét múlva egyéves lesz a Gulyáságyú Média – hogyan működik, milyen volt az első év? Ez is kiderül az adásból.
A Media1 teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszóval.
A Media1 korábban már többször is foglalkozott vele, hogy Portik Tamás engedéllyel interjút adott az Átlátszó oknyomozó portálnak, amit azonban váratlanul megszakított a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) állítólagos technikai okokra hivatkozva, azonban semmiféle technikai problémának nem volt nyoma és nem is említettek ilyet. Később sem engedélyezték a beszélgetés folytatását, megtagadták a lap a folytatásra vonatkozó újbóli interjúkérelmét is, sőt a beszélgetés megszakításáig felvett részt sem engedték közölni, miközben Portik hozzájárult. Most Portik Tamás a Fenyő-gyilkosság bírósági tárgyalásán szóba hozta az ügyet, és arról beszélt, hogy a Magyar Nemzetnek is interjút adott, de annak megjelenését is megakadályozta a BVOP.
Az ügy hátteréről beszélgettünk legújabb podcastunkban Papp László Tamással, az Átlátszó munkatársával, aki sok érdekességgel szolgált és különösen furcsának találta, ahogy az ügyet a Magyar Nemzet kezelte.
A beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
Papp László Tamás, az Átlátszó oknyomozó portál újságírója a Media1 podcast- és rádióműsorának kérdésére részletesen is elmesélte, hogyan és mikor szakították félbe az engedéllyel készülő interjúját Portik Tamással egy furcsa indokra hivatkozva, majd mi történt azután, amikor az interjú folytatására vonatkozó újabb kérelmet nyújtott be, miképp akadályozták meg, hogy a beszélgetés folytatására legalább egy újabb időpontban sor kerülhessen.
Papp László Tamással kielemeztük, mi lehet a háttérben, és a beszélgetésünkben elhangzott az is, milyen semmitmondó választ adott a BVOP, amikor az üggyel összefüggésben tett fel kérdéseket a Media1.
Papp László Tamás elmondta azt is, miért tesz jogi lépéseket az Átlátszó a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával szemben a történtek után és beszélgettünk általában a börtöninterjúk sajátosságairól is.
Murányi András, az immáron hét évvel ezelőtt bezárt Népszabadság című napilap utolsó főszerkesztője (jelenleg a Párbeszéd-Zöldek kommunikációs igazgatója, Karácsony Gergely tanácsadója) járt a Media1 műsorában. A beszélgetés elején szó esett arról a kommunistázásról, amit Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója csinált pár héttel ezelőtt, a lap bezárása évfordulójának napján. A volt főszerkesztő elmondta, szerinte miért álságos és hazug kommunikáció, és azt, hogy ő hogyan emlékezik a Népszabadság működésére.
Murányi András ezenkívül több érdekes részletet is elárult arról, milyen módszereket alkalmazva zárta be a Mediaworks a Népszabadságot hét éve, mely akkoriban Magyarország legnagyobb pénzért értékesített közéleti napilapja volt.
Murányi elmesélte azt is, hogyan próbálta elérni különböző befektetőknél, hogy a stáb együtt maradva tovább folytathassa a munkát – ezzel kapcsolatban elmesélte azt is, hogy több helyről is ígéret volt több száz millió forintra, amikor is váratlanul eltűntek az érintettek… A volt főszerkesztő beszélt a Népszabadság a bezárása előtti gazdasági helyzetéről is, amiről nem valós információk jelentek meg szerinte a kormánypárti médiumokban annak idején.
Murányi András a Media1 felvétele után (hátul) és Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője (elől)
A bezárt napilap szerkesztőségének volt vezetője elmesélte azt is, hogyan fenyegetőzött Rogán Antal fideszes politikus, amikor a Népszabadság a Rogán helikopterezéséről szóló, óriási port kavaró anyagát készítette, ami Murányi szerint végül nagyban hozzájárult az újság beszántásához.
A Népszabadság utolsó lapszámának borítója
Szó esett a beszélgetésben a jelenlegi médiahelyzetről is, de Murányi Andrással beszélgettünk arról is, miért hagyott fel az újságírással.
Végül szó esett Murányi András és Kepes Andrásvitájáról, ami akörül bontakozott ki nemrégiben, hogy Kepes nagyon keményen beszólt a Telexnek a vele készült interjúja címadása miatt, majd a lap azután se szó, se beszéd, átírta a Kepessel készült interjújának címét. A Media1 műsorában Murányi részletesen is elmesélte, mi a gondja Kepes megnyilvánulásával az ügyben, és miért tartja aggályosnak azt, hogy a Telex a nyomás alatt megtört, amivel szerinte egy veszélyes szelepet is kinyitott a jövőre nézve.
80 perces exkluzív interjút készített a Media1 Podcast Vágó István egykori televíziós műsorvezetővel (Legyen Ön is milliomos!, Álljunk meg egy szóra, Van benne valami, Mindent vagy semmit, Kerékbár, Pókerarc stb.), aki az elmúlt években a televíziózással felhagyva mint közéleti szereplő, a DK (Demokratikus Koalíció) politikusa szerepel időnként különféle műsorokban, illetve nagyon aktív a Facebookon is.
Vágó István a Legyen Ön is milliomosban az RTL Klub képernyőjén
Beszélgettünk a tévézésről, az MTV-s kezdetektől a tévés karrierjének TV2-nél történő lezárultáig sok mindenről, de természetesen nem kerültük ki a médiapolitikával kapcsolatos kérdéseket sem. Vágó István elmondta, mit gondol arról, mikor volt jobb, a Kádár vagy az Orbán-rendszerben, de szóba került az is, van-e stratégiája az ellenzéknek, hogy a 2010 óta folyamatosan újra- és újraválasztott Orbán-kormányt egyszer legyőzze. Szóba került az eddig 97 országot felkereső Vágó Istvánnal az utazás, a nyelvtanulás (Vágó egészen extrém mennyiségű nyelvet sajátított el), és elárulta azt is, miért nem költözött el Magyarországról.
Vágó István az 1975-ös Riporter kerestetik című műsorban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
A beszélgetésünk az egykori „kvízprofesszorral” az alábbi lejátszó segítségével indítható.
Nemrég visszahelyezték Vágvölgyi B. András újságírót a ferencvárosi kerületi lap, a 9 magazin élére, ahonnan Hagymási Zoltán ügyvezető Baranyi Krisztina polgármester tudta és egyetértése nélkül váltotta le arra hivatkozva, hogy Vágvölgyi nem jelent meg a munkahelyén. Vágvölgyi B. Andrással a leváltásáról és a rehabilitása mellett sok minden másról is beszélgettünk.
Vágvölgyi B. András újságíró, a 9 magazin rehabilitált főszerkesztője. Fotó : eirodalom.ro
A beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással az alábbi lejátszóval indítható.
(A felvétel még néhány héttel az előtt készült, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester ATV-s szereplése körül vita alakult ki, amiért a kecsked*gós videót készítő PestiSrácok egyik munkatársával nem volt hajlandó szóba állni.)
A Media1 podcast- és rádióműsora ezúttal Budaörsön járt, ahol Roczó-Nagy Zoltánnal, a Budaörs Rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Beszélgetésünk apropóját az adta, hogy a Médiatanács egy törvénytelenül lefolytatott frekvenciapályázaton még 2019-ben jogsértő módon kizárta a rádiót az általa korábban használt Budaörs FM 104,8 MHz frekvencia pályázatából, így a frekvencia több éven át néma volt, a Budaörs Rádió pedig elnémult, majd miután a Kúria kimondta, hogy a Budaörs Rádiónak van igaza, újabb hosszú várakoztatás után végül idén nyár végén visszakapcsolhatta adását a Budaörs Rádió.
A rádió most önálló stúdió nélkül, a műsorvezetők otthonaiba való kapcsolással folytatja műsorát. Roczó-Nagy Zoltán a Media1 podcastban elmesélte, hogyan élték meg az elmúlt éveket, mi is történt pontosan, és beszélt a mostani visszakapcsolás utáni műsorokról és arról a technikáról is, amivel stúdió nélkül is képesek működtetni a Budaörs Rádiót.
Roczó-Nagy Zoltán, a Budaörs Rádió ügyvezetője
A Media1 beszélgetése Roczó-Nagy Zoltánnal az alábbi lejátszó segítségével indítható!
Mong Attila újságíró volt a Media1 legutóbbi podcastjának vendége, akit Németországban, Bonnban, a német közmédia, a Deutsche Welle (DW) által szervezett Global Media Forum nevű nemzetközi konferencia szünetében, egy szálloda halljában csíptünk el egy mintegy 40 perces interjúra.
Mong Attila (balra) és Szalay Dániel (Media1) beszélget Bonnban egy szálloda halljában
Szóba került a „híressé vált”, az új magyar médiatörvény elfogadása után az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában tartott csendje, ami után 2010-ben elbocsátották az intézményből, majd ezután az Átlátszó oknyomozó portálnál dolgozott, de egy idő után elköltözött Németországba. Beszélgettünk a magyar és a nemzetközi sajtószabadság helyzetéről, elmesélte, hogy alakult az élete, amióta Németországba költözött, mivel foglalatoskodik, de több más aktuális téma is szóba került.
Csabai Gábor Papó, a Tilos Rádió ügyvezető igazgatója és Pataki Gábor, a Klubrádióidén év elején távozó főszerkesztője a Media1 podcast- és rádióműsorának e heti vendége. A két rádióban van valami közös: a Tilos Rádióról épp a napokban derült ki hivatalosan, hogy nem hosszabbítja meg a lejárófélben lévő médiaszolgáltatási jogosultságát a Médiatanács a rádió működése során elkövetett korábbi szabálytalanságokra hivatkozva, a Klubrádió pedig tavaly februárban vesztette el a jogosultságát hasonló indokkal.
Tényleg ennyire betarthatatlanok a rádiózással kapcsolatos magyarországi médiaszabályok? Van-e értelme a kvótarendszernek, vagyis annak az előírásnak, hogy a műsoridő hány százalékában kell szólnia például magyar zenének, vagy hogy hány százalék lehet a beszéd és a zene aránya? Ha viszont nincs, miért nem megy mindenki inkább az internetre? Mik a tervei a Tilos Rádiónak a mostani helyzetben? Többek között ezekről is szó esett a beszélgetésben Csabai Gábor Papóval és Pataki Gáborral.
A beszélgetés már meghallgatható a lenti lejátszó segítségével.
