A Media1 interjút készített Galambos Mártonnal, a Forbes Magyarország vezérigazgatójával a 2019-től egészen mostanáig húzódó Hell–Forbes per néhány héttel ezelőtti lezárásáról.
A beszélgetésben szó esett a jogvita hátteréről, a per alakulásáról, a felek közti konfliktus okairól, a jogi döntések jelentőségéről és a történet legfontosabb tanulságairól. Galambos Márton arról is beszélt, mit jelent mindez a magyar média számára, milyen következményei lehetnek a szerkesztőségek munkájára, és milyen tanulságokat érdemes levonni a vállalati kommunikáció és az újságírás határterületein.
Témák az epizódban: – Mi vezetett a Hell–Forbes per kirobbanásához? – Hogyan alakult a többéves jogvita menete? Miért kellett 2019-ben visszahívni az utcáról a Forbes listáját? – Miért csak most, 2025-ben zárult le a per, és mit állapított meg a Kúria? – Hogyan érintette mindez a Forbes szerkesztőségét? – Mit jelent az ügy a magyar médiapiac és a sajtószabadság számára? – Tanulságok újságíróknak, kiadóknak és cégeknek
– Miért fordul a strasbourgi bírósághoz a Forbes? – Nagy változások a Forbes Magyarország háza táján.
Vendég: Galambos Márton, vezérigazgató, Forbes Magyarország
Műsorvezető: Szalay Dániel / Media1
A podcast videós változatban és audio formátumban is elérhető.
Videó:
Audio:
vipcast.hu powered by Media1
Galambos Márton (Forbes) a Hell–Forbes per tanulságairól – Media1 Podcast
A Media1 podcast és rádióműsor epizódjában vendégünk volt Litresits András ügyvéd, a Hírklikk és a Pécsi Stop jogásza, akivel Orbán Viktor és a magyar sajtótermékek közötti sajtóperek fejleményeit, a Kúria határozatait, valamint a sajtószabadság és a közéleti szereplők véleménynyilvánításának határait jártuk körül.
Az adásban részletesen beszéltünk:
– a Kúria által hozott ítéletekről, amelyek átfordították az ellenkezőjére Orbán Viktor a SPAR-üggyel foglalkozó médiumok ellen indított pereiben született korábbi, még Orbán számára kedvezőtlen ítéleteket a kormányfő számára ideálisra: sajtó-helyreigazításra és a perköltség viselésére kötelezték azon lapokat, amelyek szemlézték az osztrák Lebensmittel Zeitung élelmiszeri lapban a Spar vezérigazgatójával, Hans Reisch-szel megjelent interjút; – arról, hogy Litresits szerint a Kúria milyen következetlen a hasonló ügyek megítélésében; – arról is, miért érezhető kettős mérce a közszereplők sajtóval szembeni perei kapcsán.
️Litresits András ügyvéd azt is elmondta, miért nem tartja kielégítőnek a Kúria érvelését, és hogy készek az általa képviselt médiumok az Alkotmánybíróságon, majd akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is folytatni az ügyet. A beszélgetésből kiderült, miért érzi úgy, hogy a Kúria ítélete gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy a sajtó külföldi lapokat szemlézve számoljon be bizonyos ügyekről, ezzel korlátozva a sajtó szabadságát és az olvasók információhoz jutásának jogát.
Litresits András ügyvéd
A beszélgetés során érintettük a közéleti véleménynyilvánítás szabadságát, a politikai nyomásgyakorlás kérdését és a sajtó felelősségét is. Szóba került az is, hogy egyes ítéletek vajon mennyire befolyásolják a sajtó és az olvasók viszonyát a közügyekhez.
Meghallgathatják a Media1 podcast beszélgetését Litresits Andrással a lejátszó segítségével, de megtalálják a Media1 Spotify és Apple iTunes Podcast felületein is!
(A felvételt még április 28-án készítettük és a Media1 műsorait terjesztő rádiókban már közzétettük. Az interjú elkészítése óta a magyar Alkotmánybíróság is a Kúria által képviselt álláspontra helyezkedett – ezért most már biztos, hogy Litresitsék Strasbourghoz fordulnak, amiért Magyarország nem biztosítja számukra a sajtószabadsághoz fűződő jogokat, nem szemlézhetnek le egy külföldi lapban megjelent állítást Orbán Viktorról, mivel a magyar lapnak kellene igazolnia a szemlézett állításokat, ami teljesen életszerűtlen.)
A Media1 E-kereskedelem beszélgetéssorozatában ezúttal
dr. Ormós Zoltán internetes jogásszal, az Ecommerce Hungary szakmai szervezet alelnökével, az internet-ugyved.com alapítójával,
Nemes Dániel IT-biztonsági szakértővel, a Biztributor elnökével és a Barion igazgatósági tagjával,
valamint Takács Takács Borbálával, a Jófogás és a Használtautó.hu oldalakat működtető Adevinta Hungary marketingigazgatójával
beszélgettünk arról, hogy milyen informatikai és jogi kihívásokkal néznek szembe az e-kereskedők, a webshopok tulajdonosai indulás előtt és után.
Az Adevinta Hungary, a Jófogás és a Használtautó.hu oldalak üzemeltetőjének közreműködésével készülő beszélgetés audio változatban is elérhető, így például autóvezetés közben is meghallgathatja.
Az audio változatot az alábbi lejátszó segítségével éri el.
Mint arról a Media1 beszámolt, az Országgyűlés a napokban elfogadta a nemzetbiztonsági törvény a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett változtatását, mely megkönnyíti a szakszolgálatok számára a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, illetve lehetővé teszi internetes szolgáltatások akár 180 napra történő elérhetetlenné tételét. A kormány állítja, a cél a nemzetbiztonság védelme. Azonban sokan fogalmazták meg aggodalmaikat is. Kritikát fogalmazott meg Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, továbbá az ellenzék, valamint több civil szervezet, köztük a TASZ is.
A Media1 május 25-i adásában közel 50 percben veséztük ki a témát, és azt, hogy van-e mitől tartani, például ki lehet-e így deríteni az újságírók informátorait, de néhány más kapcsolódó téma is előkerült a titkosszolgálatok működése kapcsán.
Remport Ádámot, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogászát és Krasznay Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.
A Media1 műsor 2020. május 25-i adása az alábbi lejátszón lévő play ikonra kattintva visszahallgatható, illetve podcastként a lenti linkre kattintva le is tölthető. A lejátszás akár külön ablakban is lehetséges!
Az emberiség jövőjét egészen biztosan meghatározza majd a mesterséges intelligencia. Sőt, ez a technológia, amit röviden csak AI-nak rövidítenek, valójában már nagyon is itt van és befolyásolja a mindennapjainkat. Mint az a kapcsolódó beszélgetésben is elhangzik, a mesterséges intelligencia már megjelenik a budapesti tömegközlekedés szervezésében, és akkor is, amikor például a Google-ben keresést végzünk. De vajon kik lesznek a felelősök, ha a mesterséges intelligencia hibázik, és ez akár üzleti károkat okoz, vagy akár emberi életeket olt ki a nem megfelelően programozott rendszer, például egy önvezető autó hibás döntést hoz? Lesz-e országokon átívelő szabályozás, vagy előfordulhat, hogy lesz kommunista és liberális mesterséges intelligencia is? Elveheti-e a taxisofőrök és újságírók munkáját az AI? Többek között ezekről is beszélgettünk a mesterséges intelligencia témakör egyik szakértőjével, Varga Zsigmonddal, az SAP Hungary üzletfejlesztési vezetőjével.
A podcast beszélgetés a lejátszó gomb segítségével a weboldalon közvetlenül is lejátszható, de akár le is tölthető, így útközben is meghallgathatod.