Ahogyan arról a Media1 már beszámolt, a Mészáros Lőrinc-közeli Indamedia 2025 októberében felvásárolta a Ringier Hungary Kft.-t, a svájci Ringier magyarországi leányvállalatának 100%-át, benne a Blikk, a Kiskegyed, a Glamour, a TVR Hét és más médiatermékekkel. Korábban Murányi Andrással, a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztőjével, a Ringier Hungary egykori alkalmazottjával már beszélgettünk arról, ő mit gondol tulajdonosváltásról és annak következményeiről. Ezt követően Nagy Iván Zsoltot is elértük, aki hét hónappal a tulajdonosváltás előtt lett a Blikk főszerkesztője és állt neki, hogy szeriőz lappá formálja át a lapot, de amikor októberben szembesült vele, hogy a feje fölött időközben eladták a lapot, közös megegyezéssel távozott a Blikk éléről. Nagy Iván Zsolt helyére egyébként a tavasszal távozó elődjét, Kolossváry Balázst nevezték ki, aki ismét a bulvár felé kormányozná a médiumot.
Nagy Iván Zsolt részletesen is elmesélte a Blikk éléről történt távozása körülményeit, és természetesen vele is beszélgettünk a Blikk tulajdonosváltásának lehetséges okairól, valamint kielemeztük a magyarországi újságírás helyzetét és Nagy Iván Zsolt személyes jövőjéről is beszélgettünk.
Nagy Iván Zsolt többek között kijelentette, nem zárja ki, hogy a Blikk éléről történt távozása után esetleg el kell hagynia a pályáját is vagy külföldre kell távoznia, a magyar médiában ugyanis egyre kevesebb a szabad pálya, ami még kellő távolságban tudott maradni a NER-től.
Érdemes meghallgatni a teljes beszélgetést, ami egyfajta kordokumentum is, és amiből sok minden kiderül, milyen helyzetbe is került a magyar sajtó 2025 őszére, és miért kell egy, egyébként kiváló médiaszakembernek azon gondolkodnia, hogy külföldre távozzon vagy esetleg elhagyja a szakmáját, ahol évtizedeket töltött.
Íme az interjú videós változata:
A beszélgetés audio változatban is elérhető:
vipcast.hu powered by Media1
Nem lett volna volt elég távolság a NER-től – interjú Nagy Iván Zsolttal, a Blikk éléről történt távozásáról (Media1, 2025.11.11.)
A Mészáros Lőrinc-közeli Indamedia a Mészáros-érdekeltségében lévő MBH Bank hitelét is felhasználva idén októberben felvásárolta a svájci Ringier magyarországi leányvállalatát, a Ringier Hungary-t, benne többek között olyan termékekkel mint a Blikk és a blikk.hu, a Kiskegyed, a Glamour, a TVR Hét, valamint egyéb médiatermékek. De mi szüksége van újabb lapokra a kormányközeli Indamediának, és miért adta el a Ringier a magyar érdekeltségét mindössze 7 hónappal azután, hogy egy új főszerkesztőt neveztek ki Nagy Iván Zsolt személyében a Blikk élére, akivel szeriőz irányba kezdték el átformálni a bulvárlapot? (Nagy Iván Zsolt, aki mit sem sejtett sokáig a várható tulajdonosváltásról, az idén októberi tulajdonosváltás után azonnal távozott a lap éléről.)
A magyar média világának legújabb fejleményeiről beszélgettünk a Media1 Podcast november 4-i felvételén Murányi András kommunikációs szakemberrel, a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztőjével, aki korábban, a Népszabadság bezárásáig 13 éven át volt a Ringier Hungary alkalmazottja, és akinek a testvére, Murányi Marcell a Blikk főszerkesztője volt.
Murányi András azt mondta a Media1-nek, a Ringiert sosem érdekelte igazán a magyar médiaszabadság, csak a profit – szerinte a Ringier Hungary eladása mögött is ez a szempont érvényesült. Murányi Andrással arról is beszélgettünk, milyen változásokra lehet számítani a Blikk élén és a kormányzat szolgálatába fog-e állni a lap.
A beszélgetés audio változatban is elérhető:
vipcast.hu powered by Media1
Minek kell a NER-nek a Blikk is? Interjú Murányi Andrással, a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztőjével
Közönségünk figyelmébe ajánljuk november 11-én rögzített interjúnkat is, melyet Nagy Iván Zsolttal, a Blikk volt főszerkesztőjével készítettünk, aki a tulajdonosváltás után távozott a lap éléről, elmondása szerint azért, mivel úgy érezte, túl közel lett volna hozzá a NER.
Puskás-Dallos Bogi a Media1-nek adott podcast interjúban elárulta, miért a most induló REnoválók forgatását érezte az eddigi leglazább műsorvezetői feladatának. Emellett beszélt a szűk, 500 ezer forintos felújítási keretről, a fenntarthatóság üzenetéről, a celeb szereplőkről, és a zenei életbe való visszatérésének terveiről is, de szó esett színházról és műsorgyártói tervekről is.
A beszélgetés audio változatban is elérhető:
vipcast.hu powered by Media1
Puskás-Dallos Bogi: Ez a leglazább formátum, amiben valaha dolgoztam – Media1-interjú a REnoválók kulisszatitkairól
„Újságírás–Etika Kelet-Európában” címmel jelent meg a Médiakutató című folyóirat két szerkesztőjének, Bajomi-Lázár Péternek és Boldog Dalmának új kötete, amely az újságírás erkölcsi határait, dilemmáit és kelet-európai sajátosságait vizsgálja.
Az Újságírás-Etika Kelet-Európában c. könyv
A szerzők amellett érvelnek, hogy az etikai normák követése az, ami megkülönbözteti a hivatásos újságírást a propagandától, a tájékoztatást a manipulációtól.
A velük készített interjúban arról beszélgettünk, vajon léteznek-e földrajzi különbségek az újságírói etikában,
miért váltak mindennapossá a lejáratókampányok és karaktergyilkosságok,
és hogyan lehetne újjáépíteni a közmédiát egy esetleges kormányváltás után, hogy az valóban a köz szolgálatába álljon.
Szóba került az is, meddig etikus az álcázott újságírók munkája, hol a határ a rejtett kamerák használatában, miért vált jelképpé az „álbajusz”, és hogyan alakítja át az újságírói felelősséget a mesterséges intelligencia(AI / MI) megjelenése a médiában.
Hallgassa meg beszélgetésünket Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával, az Újságírás–Etika Kelet-Európában című könyv szerzőivel – arról, mit jelent ma felelősen írni, tájékoztatni és hinni a sajtó hitelességében.
Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató szerkesztője, az Újságírás-Etika Kelet-Európában társszerzője
Boldog Dalma, a Médiakutató szerkesztője, az Újságírás-Etika Kelet-Európában társszerzője
Szalay Dániel beszélgetése Boldog Dalmával és Bajomi-Lázár Péterrel az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
vipcast.hu powered by Media1
Újságírás-Etika Kelet-Európában – interjú Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Media1 vendége volt Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke. A reklámszakemberrel az interjú készítésekor megjelent friss médiatorta (reklámtorta) adatokról beszélgettünk. Ezeket elemezve azután sok érdekesség derült ki a magyarországi reklámiparról, az online médiapiacról, a televíziós piacról, a nyomtatott sajtópiacról, a rádiós piacról, a moziról, de beszélgettünk a kommunikációs torta adatairól és az ezekből kiolvasható trendekről is, és szóba került a reklámadó is.
Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke (jobbra) interjút ad a Media1-nek. Balra Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője
vipcast.hu powered by Media1
Így áll a magyar reklámipar – Interjú Novák Péterrel, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnökével (Media1, 2025.04.14)
A Media1 PodcastbanKovács Tibor, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a nyomtatott és digitális média kapcsolatáról, a Blikk megújulásáról, a Glamour-napok sikeréről és arról, hogyan készül a cég a média jövőjére.
Kovács Tibor, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatója. Fotó: archív
A Blikk megújulása: bulvár és komoly tartalom új egyensúlya
A Glamour-napok
Sportmédia és a fiatal közönség elérése
A média társadalmi felelőssége és nemi arányok az újságírásban
Visszahallgathatják a teljes beszélgetést, amiből az is kiderül, hogyan látja a Ringier vezetője a média következő öt évét:
vipcast.hu powered by Media1
Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezető igazgatója a Media1-ben: a nyomtatott sajtó jövőjéről, a Blikk megújulásáról és a digitális kihívásokról (2025.04.21.)
(A felvételt 2025. április 21-én készítettük, majd ezt követően a Media1 műsorát terjesztő rádiókban már hallgató volt. Kovács Tiborral nemrég egy másik „sapkájában”, mint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnökével is beszélgettünk – annak beszélgetésnek az AI Guide, az új mesterséges intelligenciás útmutató volt a témája. Azt a beszélgetést, melyet június 24-én tettünk közzé, itt találják.)
Ezekben a napokban lesz 4 éve, hogy Palik László társaival elindította a Palikék Világa című YouTube-csatornát, ami mostanra már több mint 140 ezer követővel rendelkezik.
A Media1 Podcastban Palik Lászlóval, a Palikék Világa műsorvezetőjével beszélgettünk a műsor kulisszatitkairól.
Az Európai Újságírók Szövetsége (European Federation of Journalists / EFJ) Budapesten megtartott közgyűlésén elfogadott nyilatkozatában elítélte az Orbán-kormány folyamatos támadásait a független média ellen, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel határozottan a magyarországi médiapluralizmus védelmében. Az EFJ budapesti közgyűlésén – amelyen mint arról beszámolt a Media1, részt vett Jan Braathu, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője is – nyilatkozatban ítélték el a magyar kormány folyamatos támadásait a független média ellen, hangsúlyozva, hogy a magyar médiahelyzet tarthatatlan. A dokumentum szerint az Orbán-kormány az elmúlt években példátlan befolyást szerzett a médiapiacon, kritikus hangokat némított el, és ellehetetleníti az oknyomozó újságírást.
A nyilatkozat különösen aggályosnak nevezte a kormány vezető politikusainak retorikáját, akik nyíltan fenyegetik az újságírókat, és a média „kitakarítását” ígérik.
A magyar médiahelyzetről és az EFJ közgyűlésén történtekről beszélgetett a Media1 M. Lengyel Lászlóval, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnökével.
vipcast.hu powered by Media1
Tarthatatlan a magyar médiahelyzet – Budapesten ülésezett az EFJ – interjú M. Lengyel Lászlóval
Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
Radio-B (online rádió)
Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
Radio N Café (online)
Pannónia Rádió (online)
Menő Rádió (online)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Media1 Podcast vendége volt Mogács Dániel humorista. Elsősorban új televíziós műsoráról, a Bolondok hajója című improvizációs show-ról beszélgettünk, de több más érdekesség is szóba került. Hogyan lehet a semmiből egyetlen óra alatt történetet teremteni? Miért vállalják a nézők, hogy „utaznak” egy bolond kapitány mellett? És vajon milyen kockázatokkal jár, ha az improvizáció a kereskedelmi tévé képernyőjén jelenik meg?
A beszélgetésből kiderül, hogyan épül fel a műsor, milyen kihívásokat jelent a színház és a televízió közötti átjárás, és az kiderül, miért lett a cím Bolondok hajója.
A beszélgetést meghallgathatják a Media1 podcastban, vagy ezúttal meg is nézhetik.
Az interjú videós változata:
Audio podcast:
vipcast.hu powered by Media1
Az élet akkor kezdődik, amikor kiszámíthatatlanná válik – Interjú Mogács Dániellel, a Bolondok hajója kapitányával (Media1, 2025.09.01.)
Immáron 25. alkalommal nyílt meg szeptember 12-én az ARC közérzeti kiállítás, amely negyed százada a művészi önkifejezés és társadalmi kommentár egyik fontos helyszíne Budapesten. Eleinte az ’56-osok terén voltak láthatók a plakátok, majd az Örs vezér tere közelébe költöztek egy időre, hatodik éve pedig Újbudán, a Bikás parkban kapnak helyet a kiállításra érdemesnek talált pályaművek. A tárlat idén is egy hónapon keresztül, 2025. október 12-ig éjjel-nappal ingyenesen látogatható. Ünnepségen mutatták be a győztes pályaműveket, valamint a szervezők bejelentették, hogy hamarosan Budapest XII. kerületében megrendezik a Best of ARC plakátkiállítást is, amely az elmúlt negyedszázad legjobb közérzeti plakátjait mutatja be.
A Media1 a megnyitó után Bakos Gáborral, az ARC egyik szervezőjével interjúzott, akivel szó esett arról, hogyan változott a kiállítás a 2000-es évekbeli indulósa óta, és hogyan vált fontos közéleti platformmá.
Bakos Gábor, az ARC szervezője. Fotó: archív
A beszélgetésben Bakos Gábor felidézte, hogy kezdetben még nagy nemzetközi vállalatok is támogatták a kiállítást, de a megváltozó politikai és társadalmi környezetekben egyre nehezebb helyzetben találták magukat a szervezők – az interjúból kiderült, hogyan tudtak ehhez alkalmazkodni.
„Ez egy civil üzenőfal, vizuális művészeti iskola és közérzeti barométer” – magyarázta Bakos, hozzátéve: „Az, hogy a korlátok ellenére is létezünk, jelentős eredmény”.
Az ARC kiállítás mindig is több volt, mint művészet; ez egyfajta ellenállás. Az idei pályamunkák is sokféle témát tükröznek, a politikai kommentártól a személyes kifejezésig. Bakos Gáborral beszélgettünk az új technológiák, például az AI szerepéről is, amely azoknak is segít az önkifejezésben, akiknek nincsen jelentős grafikusi tudása. A kiállítás továbbra is inspirál és bevon, platformot kínálva olyan hangoknak, amelyek máskülönben nem hallatszanának.
A beszélgetés itt érhető el.
vipcast.hu powered by Media1
A hely, ahol még szabad az önkifejezés – megnyílt a 25. ARC – interjú Bakos Gáborral (Media1)
A győztes pályaműveket a Media1 egy cikkben már bemutatta – ezeket ITT láthatják.
A Media1 a szólás- és véleményszabadság egyik elkötelezett támogatójaként különösen is fontosnak tartja, hogy van Magyarországon „egy kis sziget”, az ARC, ahol az emberek lehetőséget kapnak az önkifejezésre, éppen ezért 2019 óta, lapunk indulása óta az ARC egyik médiapartnereként támogatjuk a kiállítást.
Ez a podcastepizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Az elmúlt években nagyon megszaporodtak Magyarországon az úgynevezett DDoS-kibertámadások, amelyek sokszor nemzetközi példákat idéző intenzitással bénítottak le hírportálokat és más online szolgáltatásokat. A Media1 legújabb podcast epizódjában részletesen bemutatjuk, hogyan zajlottak ezek a DDoS (Distributed Denial of Service) támadások, amelyek során több ezer, akár több tízezer eszköz összehangoltan árasztja el forgalommal a célpont szervereit.
A műsorban nemcsak a technikai hátteret magyarázzuk el közérthetően, hanem a konkrét magyar esetekről is sok szó esett: hogyan bénította le a Hano nevű magyar bűnöző a több tucat hazai és külföldi hírportált, köztük a Media1-et is, egyes médiumok működését akár hetekre is lebénítva. Kiderül, milyen eszközöket foglaltak le a hatóságok nemrégiben, miért számítanak ezek egyértelműen bűncselekménynek. A beszélgetésből, amelyet László József újságíró készített Szalay Dániellel, a Media1 főszerkesztőjével, megtudhatják, hogy a Media1 a Hano nevű 23 éves budapesti fiatalember rendőrségi elfogása előtt mintegy másfél évvel, még 2024 elején csapdát állított a bűnözőnek, és átadta a támadó IP címének és szolgáltatójának adatait a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak – végül mégis 2025 nyaráig kellett várni Hano elfogására.
Hallgassák meg a teljes epizódot, ha érdeklik a kibertámadások kulisszatitkai és a magyar médiapiac elleni akciók, illetve Hano elfogásának háttere!
Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
Radio-B (online rádió)
Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
Radio N Café (online)
Pannónia Rádió (online)
Menő Rádió (online)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Whitereport idén nyáron publikált jelentése szerint a magyar médiapiac hivatalos statisztikákból kimaradó, úgynevezett „szürke zónája” legalább 40 milliárd forintos nagyságrendet ért el 2024-ben – és ez a szegmens növekszik a leggyorsabban. A teljes médiapiac volumene a platformokkal és új szegmensekkel együtt 619 milliárd forintot tett ki. A Media1 szerkesztőségéhez eljuttatott adatok képet adnak a hazai médiapiaci erőviszonyokról és átalakulásokról. A Whitereport for Directors 2025 című, több mint 100 oldalas stratégiai tanulmány részletes elemzést nyújt a médiapiac, a hirdetési szektor és a digitális platformgazdaság mozgásairól. A 2024-es adatok alapján a Magyarországon működő top100 médiacég – beleértve a televíziókat, rádiókat, lap- és online kiadókat, köztéri cégeket és mozikat – összesen 421 milliárd forintos árbevételt ért el, 5,1%-os növekedéssel az előző évhez képest.
A magyar médiapiac sajátosságairól beszélgettünk a Media1 műsorában Incze Kingával, a Whitereport ügyvezetőjével.
Videó:
Audio változat:
vipcast.hu powered by Media1
Elkészült a Whitereport – interjú Incze Kingával a magyar médiaipar és a TOP100 médiacég helyzetéről (Media1)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Kihívások sokasága nehezedik a független médiára Magyarországon – erről beszélt a Media1 podcast- és rádióműsorának adott exkluzív interjúban Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke.
Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke
A beszélgetésben sok szó esett a politikai nyomásról, a gazdasági nehézségekről és a közösségi támogatás fontosságáról. Hogyan küzdenek a független újságírók a sajtószabadság megőrzéséért, és milyen lépések szükségesek a jövő biztosításához? A beszélgetés során Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének azon kijelentései is terítékre kerültek, amelyek tovább fokozzák a politikai nyomást a független újságírókon.
A beszélgetést Kocsi Ilonával az alábbi lejátszó segítségével érik el:
Kéry Ferenc, a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke a Media1 2023.07.03-i podcast- és rádióműsorában a kommunikációs iparág aktuális kihívásairól beszélt. Beszélgettünk a kábelszövetségek tervezett egyesüléséről, az energiaválság hatásairól, valamint a digitális infrastruktúra fejlődéséről és az úgynevezett hírközműről. Kitértünk a kiberbiztonság sürgető kérdéseire és a streaming szolgáltatások jövőjére is, hangsúlyozva a stratégiai befektetések és szabályozási változtatások szükségességét. Érdemes meghallgatni a teljes beszélgetést az alábbi lejátszó segítségével!
Kéry Ferenc, a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke
A Media1 2023.03.20-i adásában Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével és Lukács Csabával, a Magyar Hang főszerkesztőjével beszélgettünk.
Bodoky Tamás újságíró, az Átlátszó főszerkesztője Fotó: Turós Balázs
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója interjút ad a Media1-nek
Bodokyval a beszélgetés apropóját főleg az adta, hogy a beszélgetés idején egyre durvább kormányzati offenzíva indult a tényfeltáró lap ellen, de több más témáról is beszélgettünk. Lukáccsal pedig főleg a Stadler és egyéb cégek reklámjainak furcsa mintázatú szétosztásáról beszélgettünk egy Lukács által készített könyvtári kutatómunka alapján.
vipcast.hu powered by Media1
Bodoky Tamás, az Átlátszó és Lukács Csaba, a Magyar Hang főszerkesztője nemzetbiztonsági ügyekről és a reklámpiac torzításáról (Media1, 2023.03.20)
Az erdélyi magyar médiumokból is propagandalap lett? A Media1 2023.02.20-i műsorában a határon túli magyar sajtó helyzetéről és a határon túli médiában zajló nagy átalakításokról, illetve az „erdélyi KESMA-ról” beszélgettünk Lukács Csabával, a Magyar Hang lapigazgatójával, a téma egyik szakértőjével.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója
vipcast.hu powered by Media1
Nagy a baj a határon túli magyar médiában is? Interjú Lukács Csabával, a Magyar Hang lapigazgatójával (Media1, 2023.02.20.)
A Media1 podcast június 2-i epizódjában a szövetség leköszönő elnöke (képünkön jobbra) és Pintér Zoltán, az új elnök (a képen balra) volt a vendégünk, akiket a váltásról, múltról, jelenről és jövőről kérdezgettünk.
Kéry Ferenc (jobbra), a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) leköszönő elnöke és Pintér Zoltán, az MKSZ új elnöke Fotó: Media1.hu / Szalay Dániel
A beszélgetés során több fontos téma is előkerült:
(00:00) A szövetség múltja és a változások háttere, motivációja
(03:26) Pintér Zoltán bemutatkozása, tervei
(09:57) Kéry Ferenc visszatekintése az elmúlt 26 év kihívásaira és eredményeire
(16:12) A jövő kihívásai és lehetőségei
(23:04) A kkv-k alkalmazkodóképessége
(25:02) Konfliktusok a médiaszolgáltatókkal
(30:31) A kkv-k helyzete a hírközlési piacon
(34:40) Innováció és együttműködés a kisvállalkozások között
(37:34) A jogalkotás hatása és a kkv-k támogatása
(45:25) A kisvállalkozások életképessége és a jogszabályi terhek
Érdemes meghallgatni a beszélgetést, amiből kiderül, hogyan folytatódik a kis és közepes méretű hazai kábeltelevíziós cégeket, internetszolgáltatókat és más hírközlési vállalatokat tömörítő szakmai szervezet története a stafétabot átadását követően!
A legjelentősebb hazai kommunikációs szakmai szervezetek példaértékű együttműködésében elkészült az első átfogó magyar AI-kézikönyv, jelentette be Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke a Media1 műsorában.
Mit érdemes tudni az új, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos útmutatóról és milyen dilemmák merültek fel az AI-guide készítésekor? Hogyan érdemes és hogyan nem érdemes használni az AI-t? Erről is beszélgettünk Kovács Tiborral, az MLE elnökével, aki emellett a Ringier Hungary ügyvezető igazgatója is.
Kovács Tibor, az MLE elnöke, a Ringier Hungary ügyvezetője
A beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével!
Kovács Tibor nemrég a Ringier Hungary ügyvezetőjeként is interjút adott lapunknak – a beszélgetés, melyben a nyomtatott sajtó jövőjéről és a Blikk megújulásáról beszélgettünk, itt érhető el.
Június 4-én és 5-én Esztergomban tartja az Ecommerce Hungary e-kereskedelmi szövetség a szokásos éves online kereskedelem konferenciáját, aXXI. Ekereskedelmi konferenciát. Miről lesz szó a konferencián, mik manapság az aktuális trendek az online kereskedelem világában? Érdemes még belevágni az e-kereskedelembe? Ha igen, hogyan és milyen buktatókkal kell számolni? Mi újság a marketplace-ek kapcsán? Hogyan kezeljük a jogi, a technológiai, a logisztikai kérdéseket?
Többek között erről is beszélgettünk vendégünkkel, a téma egyik legszakavatottabb emberével, Zabari Istvánnal, az Ecommerce Hungary elnökével, a Lumenet világítástechnikai webshop vezetőjével.
Zabari István, a Lumenet vezetője, az Ecommerce Hungary elnöke a Media1 műsorában 2025 májusában Fotó: Szalay Dániel / Media1
A Media1 interjúja Zabari Istvánnal az alábbi lejátszó segítségével meghallgatható, vagy akár le is tölthető.
Halász János (Fidesz) neve alatt terjesztették be az Országgyűlés elé nemrégiben a hivatalos nevén a „közélet átláthatóságáról szóló” törvény tervezetét, majd azóta több más fideszes politikus, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, a párt elnöke is csatlakozott a beterjesztők közé. A jogszabály óriási felhördülést okozott, nemzetközi és hazai szervezetek tucatjai tiltakoztak ellene. A jogszabályt Oroszország-törvényként, jegyzéktörvényként, bosszútörvényként, cenzúratörvényként, mások ellehetetlenítési törvényként vagy tavaszi nagytakarítási törvényként emlegetik.
A jogszabálytervezet ellen szólalt fel a magyar ellenzéken kívül több száz civil szervezet, rengeteg szerkesztőség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírói Egyesület, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a Riporterek Határok Nélkül (RSF), vagy például az Európa Tanács monitoringbizottsága és nemrég már az Európai Bizottság is jelezte aggályait.
A tiltakozó szervezetek között volt a CPJ – Committee to Protect Journalists (Újságírókat Védő Bizottság) – nevű nemzetközi újságírói szervezet is. A Media1 podcast- és rádióműsorában ennek a szervezetnek az európai képviselőjével, Mong Attila újságíróval beszélgettünk a jogszabálytervezetről.
Mong Attila újságíró, a CPJ európai képviselője. Fotó: Media1.hu / archív
Mong Attila a Media1 podcast- és rádióműsorában kijelentette, hogy egy orosz típusú idegen ügynök törvényről van szó, amely – elfogadása esetén – felszámolná a még néhány, mostanra még megmaradt független médiumot is.
Mong emlékeztetett rá, hogy már eddig is sok aggályos dolog történt Magyarországon a médiával és újságírókkal szemben: Orbánék már maguk alá gyűrték a közszolgálati médiát (Mong annak idején egy perces csenddel tiltakozott ez ellen az állami rádióban – megj. a szerk), ezzel párhuzamosan pedig egy hatalmas propagandagépezetet építettek ki, újságírókat megfigyelés alá helyeztek, lehallgatták őket kémszoftverrel, de még ilyen környezetben is életben maradhatott mostanáig több szerkesztőség, ahol kiváló újságírók remek munkát végeznek, korrupciós ügyeket és közéleti botrányokat lelepleznek le, folyamatosan megpróbálják elszámoltatni a regnáló hatalmat.
Még ha ezek az anyagok sokszor nehezen is jutnak el a teljes lakossághoz, hiszen nagyon sok médium kormányzati befolyás alá került, de mégis, mostanáig lehetőség volt arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek bizonyos ügyek. Mong szerint a magyar újságírók elvégezték az elmúlt 15 évben azt a munkát, amit el kellett végezni, ezért is áll sokaknál össze mostanában az a kép, hogy mi is történt az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon.
Mong szerint viszont ha életbe lép az „átláthatósági” törvény, az már nem csupán korlátozná a szabad sajtót, hanem annak maradékát lényegében fel is számolná. A törvény valójában nem a közélet átláthatóságát, hanem annak felszámolását célozza – figyelmeztetett Mong Attila, hozzátéve, hogy szabad média nélkül nincs demokrácia. A szerkesztőségek vagy kénytelenek lesznek beszüntetni működésüket, vagy kiszorulnak az országból, illetve illegalitásba kényszerülnek.
„Látjuk, hogy ez hová vezetett Oroszországban. Oroszország kirekesztette magát. Ez a törvényjavaslat ráadásul nem csak orosz mintát követ, de annál is veszélyesebb, mert az első olyan kísérlet, hogy az Európai Unión belül létrehozzon egy külföldi ügynök törvényt. Ez példátlan az EU-ban, ezért az a szervezet, ahol dolgozom, azt a nyilatkozatot tette, hogy az Európai Unió vezetőinek és politikusoknak egyértelmű nyilatkozatokat kell tennie, hogy ez elfogadható-e. Szerintem nem elfogadható.
A törvény elfogadásával korlátlanná válna a Fidesz hatalma Magyarországon, nem maradna olyan médium, amely elszámoltatásra kényszerítené a hatalmat és megírhatná azt, hogy mi történt. Magyarország egy az egyben elfordulna az Európai Unióban vállalt kötelezettségeitől.”
Mong azt mondta: az Európai Unió vezetőinek gyorsan kell cselekedniük, politikai nyilatkozatokra van szükség, amelyben kinyilvánítják, hogy ilyen törvénnyel lehet-e működni az EU-ban. Mong Attila azt mondta, ha megvan az akarat, az EU igenis tud gyorsan cselekedni, erre láttunk példákat az elmúlt években is.
Mong azt mondta, a CPJ is aktívan tesz azért, hogy a világ közvéleménye értesüljön ügyről és megértse, mi ennek a jelentősége.
A Media1 teljes, Mong Attilával készült beszélgetése meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
