Az Európai Újságírók Szövetsége (European Federation of Journalists / EFJ) Budapesten megtartott közgyűlésén elfogadott nyilatkozatában elítélte az Orbán-kormány folyamatos támadásait a független média ellen, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel határozottan a magyarországi médiapluralizmus védelmében. Az EFJ budapesti közgyűlésén – amelyen mint arról beszámolt a Media1, részt vett Jan Braathu, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője is – nyilatkozatban ítélték el a magyar kormány folyamatos támadásait a független média ellen, hangsúlyozva, hogy a magyar médiahelyzet tarthatatlan. A dokumentum szerint az Orbán-kormány az elmúlt években példátlan befolyást szerzett a médiapiacon, kritikus hangokat némított el, és ellehetetleníti az oknyomozó újságírást.
A nyilatkozat különösen aggályosnak nevezte a kormány vezető politikusainak retorikáját, akik nyíltan fenyegetik az újságírókat, és a média „kitakarítását” ígérik.
A magyar médiahelyzetről és az EFJ közgyűlésén történtekről beszélgetett a Media1 M. Lengyel Lászlóval, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnökével.
vipcast.hu powered by Media1
Tarthatatlan a magyar médiahelyzet – Budapesten ülésezett az EFJ – interjú M. Lengyel Lászlóval
Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
Radio-B (online rádió)
Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
Radio N Café (online)
Pannónia Rádió (online)
Menő Rádió (online)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Egyre szélsőségesebben sajtószabadság-ellenes húzásokkal támadja a Media1-et, azaz médiaipari témákkal foglalkozó testvérlapunkat az RTL Magyarország, amióta kiderült az RTL több NER-es kapcsolódása.
Az RTL először beperelte a Media1-et egy véleménycikke miatt, helyreigazítást és 1.000.000 Ft + áfa perköltséget követelve, majd miután a bíróság elutasította a keresetet, és kimondta, hogy a televíziós társaság megalapozatlanul citálta bíróság elé a lapot, Kolosi Péter, az RTL tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese valótlanságokban bővelkedő „nyílt levélben” kezdte el pocskondiázni a lapot nyilvánosan – többek között azt a hazugságot hangoztatta, hogy az újság rendszeresen álhíreket közölt az RTL-ről – Kolosi ugyanakkor manipulatív módon elhallgatta, hogy az RTL még azt az egy pert is elvesztette a Budapest Környéki Törvényszéken, amelyet a lap ellen indított. Vagyis valójában az RTL-es vezető úgy támadja a lapot, amelyet a nagy médiatröszt sikertelenül próbált hitelteleníteni, hogy közben Kolosi maga állít valótlant és csúsztat.
Az RTL ráadásul a levéllel egyidejűleg letiltotta a Media1 sajtószoba hozzáférését, a lap munkáját akadályozva ezzel, és súlyosan beavatkozva ezzel a médiaipari szakmédiumok versenypiacába. Majd az ATV és egy, az ATV-hoz szorosan kapcsolódó (Németh S. Szilárd az ATV vezérigazgatója és egy Rogán Antal-közeli vállalkozó, Bessenyei István tulajdonában lévő) médiás oldal is lejáratóakciót indított a médiaipari portál és alapító-tulajdonosa, Szalay Dániel ellen, úgy vádolva meg álhírgyártással a lapot, hogy az ATV egyetlen sajtópert sem kezdeményezett eddig a Media1 ellen annak közel hét éves működése alatt.
Mi áll valójában a támadások mögött és mit tesz most a lap? Erről beszélgetett Horváth Ádám Tamás (Parallaxis Univerzum, Médiazabálók) és Szalay Dániel (Media1).
(A lap elleni kommunikációs hadjáratba később becsatlakozott Pusztay András is, aki a Telex egyik részvényese, emellett pedig nem mellékesen egy másik, egy külön kft.-be szervezett, idén indult médiás oldalnak is az egyik munkatársa és tulajdonosa – vagyis anyagilag is érdekelt a Media1 lejáratásában, tönkretételében. Eközben az RTL és az ATV piackiszorító célzatú lépései miatt a Media1 bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz, valamint a német, a magyar és a luxemburgi versenyhatóságokhoz, és az ombudsmani hivatalhoz fordul, kérve, hogy állapítsák meg, hogy diszkriminációról van szó, illetve azt, hogy a jelentős piaci erejű televíziós vállalatok így akarják újrarajzolni a róluk cikkező médiaipari médiumok piacát, erőfölényükkel visszaélve tisztességtelenül befolyásolva a szakmédiumok piacát.)
Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
Radio-B (online rádió)
Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
Radio N Café (online)
Pannónia Rádió (online)
Menő Rádió (online)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Media1 podcast- és rádióműsor vendége volt Mogács Dániel humorista. Elsősorban új televíziós műsoráról, a Bolondok hajója című improvizációs show-ról beszélgettünk, de több más érdekesség is szóba került. Hogyan lehet a semmiből egyetlen óra alatt történetet teremteni? Miért vállalják a nézők, hogy „utaznak” egy bolond kapitány mellett? És vajon milyen kockázatokkal jár, ha az improvizáció a kereskedelmi tévé képernyőjén jelenik meg?
A beszélgetésből kiderül, hogyan épül fel a műsor, milyen kihívásokat jelent a színház és a televízió közötti átjárás, és az kiderül, miért lett a cím Bolondok hajója.
A beszélgetést meghallgathatják a Media1 podcastban, vagy ezúttal meg is nézhetik.
Audio podcast:
vipcast.hu powered by Media1
Az élet akkor kezdődik, amikor kiszámíthatatlanná válik – Interjú Mogács Dániellel, a Bolondok hajója kapitányával (Media1, 2025.09.01.)
Immáron 25. alkalommal nyílt meg szeptember 12-én az ARC közérzeti kiállítás, amely negyed százada a művészi önkifejezés és társadalmi kommentár egyik fontos helyszíne Budapesten. Eleinte az ’56-osok terén voltak láthatók a plakátok, majd az Örs vezér tere közelébe költöztek egy időre, hatodik éve pedig Újbudán, a Bikás parkban kapnak helyet a kiállításra érdemesnek talált pályaművek. A tárlat idén is egy hónapon keresztül, 2025. október 12-ig éjjel-nappal ingyenesen látogatható. Ünnepségen mutatták be a győztes pályaműveket, valamint a szervezők bejelentették, hogy hamarosan Budapest XII. kerületében megrendezik a Best of ARC plakátkiállítást is, amely az elmúlt negyedszázad legjobb közérzeti plakátjait mutatja be.
A Media1 a megnyitó után Bakos Gáborral, az ARC egyik szervezőjével interjúzott, akivel szó esett arról, hogyan változott a kiállítás a 2000-es évekbeli indulósa óta, és hogyan vált fontos közéleti platformmá.
Bakos Gábor, az ARC szervezője. Fotó: archív
A beszélgetésben Bakos Gábor felidézte, hogy kezdetben még nagy nemzetközi vállalatok is támogatták a kiállítást, de a megváltozó politikai és társadalmi környezetekben egyre nehezebb helyzetben találták magukat a szervezők – az interjúból kiderült, hogyan tudtak ehhez alkalmazkodni.
„Ez egy civil üzenőfal, vizuális művészeti iskola és közérzeti barométer” – magyarázta Bakos, hozzátéve: „Az, hogy a korlátok ellenére is létezünk, jelentős eredmény”.
Az ARC kiállítás mindig is több volt, mint művészet; ez egyfajta ellenállás. Az idei pályamunkák is sokféle témát tükröznek, a politikai kommentártól a személyes kifejezésig. Bakos Gáborral beszélgettünk az új technológiák, például az AI szerepéről is, amely azoknak is segít az önkifejezésben, akiknek nincsen jelentős grafikusi tudása. A kiállítás továbbra is inspirál és bevon, platformot kínálva olyan hangoknak, amelyek máskülönben nem hallatszanának.
A beszélgetés itt érhető el.
vipcast.hu powered by Media1
A hely, ahol még szabad az önkifejezés – megnyílt a 25. ARC – interjú Bakos Gáborral (Media1)
A győztes pályaműveket a Media1 egy cikkben már bemutatta – ezeket ITT láthatják.
A Media1 a szólás- és véleményszabadság egyik elkötelezett támogatójaként különösen is fontosnak tartja, hogy van Magyarországon „egy kis sziget”, az ARC, ahol az emberek lehetőséget kapnak az önkifejezésre, éppen ezért 2019 óta, lapunk indulása óta az ARC egyik médiapartnereként támogatjuk a kiállítást.
Ez a podcastepizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Az elmúlt években nagyon megszaporodtak Magyarországon az úgynevezett DDoS-kibertámadások, amelyek sokszor nemzetközi példákat idéző intenzitással bénítottak le hírportálokat és más online szolgáltatásokat. A Media1 legújabb podcast epizódjában részletesen bemutatjuk, hogyan zajlottak ezek a DDoS (Distributed Denial of Service) támadások, amelyek során több ezer, akár több tízezer eszköz összehangoltan árasztja el forgalommal a célpont szervereit.
A műsorban nemcsak a technikai hátteret magyarázzuk el közérthetően, hanem a konkrét magyar esetekről is sok szó esett: hogyan bénította le a Hano nevű magyar bűnöző a több tucat hazai és külföldi hírportált, köztük a Media1-et is, egyes médiumok működését akár hetekre is lebénítva. Kiderül, milyen eszközöket foglaltak le a hatóságok nemrégiben, miért számítanak ezek egyértelműen bűncselekménynek. A beszélgetésből, amelyet László József újságíró készített Szalay Dániellel, a Media1 főszerkesztőjével, megtudhatják, hogy a Media1 a Hano nevű 23 éves budapesti fiatalember rendőrségi elfogása előtt mintegy másfél évvel, még 2024 elején csapdát állított a bűnözőnek, és átadta a támadó IP címének és szolgáltatójának adatait a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak – végül mégis 2025 nyaráig kellett várni Hano elfogására.
Hallgassák meg a teljes epizódot, ha érdeklik a kibertámadások kulisszatitkai és a magyar médiapiac elleni akciók, illetve Hano elfogásának háttere!
Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
Radio-B (online rádió)
Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
Radio N Café (online)
Pannónia Rádió (online)
Menő Rádió (online)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Whitereport idén nyáron publikált jelentése szerint a magyar médiapiac hivatalos statisztikákból kimaradó, úgynevezett „szürke zónája” legalább 40 milliárd forintos nagyságrendet ért el 2024-ben – és ez a szegmens növekszik a leggyorsabban. A teljes médiapiac volumene a platformokkal és új szegmensekkel együtt 619 milliárd forintot tett ki. A Media1 szerkesztőségéhez eljuttatott adatok képet adnak a hazai médiapiaci erőviszonyokról és átalakulásokról. A Whitereport for Directors 2025 című, több mint 100 oldalas stratégiai tanulmány részletes elemzést nyújt a médiapiac, a hirdetési szektor és a digitális platformgazdaság mozgásairól. A 2024-es adatok alapján a Magyarországon működő top100 médiacég – beleértve a televíziókat, rádiókat, lap- és online kiadókat, köztéri cégeket és mozikat – összesen 421 milliárd forintos árbevételt ért el, 5,1%-os növekedéssel az előző évhez képest.
A magyar médiapiac sajátosságairól beszélgettünk a Media1 műsorában Incze Kingával, a Whitereport ügyvezetőjével.
Audio változat:
vipcast.hu powered by Media1
Elkészült a Whitereport – interjú Incze Kingával a magyar médiaipar és a TOP100 médiacég helyzetéről (Media1)
Ez a podcast epizód az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Media1 podcast legfrissebb adásában ismét a hazai médiavilág legizgalmasabb történéseit vesszük górcső alá. Ezúttal Zimon András, a Magyar Közöny youtubere volt a vendégem, akivel többek között a következő ügyeket beszéltük át:
Az RTL és a NER kapcsolata – újabb és újabb részletek kerülnek napvilágra arról, hogyan fonódik össze az RTL Magyarország kormányközeli szereplőkkel. A reklámadó körüli állítólagos alkuktól Vidus Gabriella vezérigazgató kinevezésén át a Szijjártó család cégével kötött szponzori szerződésen át az Index / Indamedia partnerségen át egy hamarosan megrendezendő konferenciáig, amelynek egyik helyszíne az RTL által bérelt Dózsa Györgyi úti székház lesz, rengeteg fontos NER-es szponzorral. De szóba került az is, hogy hogyan kerülhetett egy Fidesz-közeli cég érzékeny adatokhoz az RTL belső működéséről.
444 vs. Kutyapárt – mi áll a hegyvidéki cikk és a 444 szokatlan „bocsánatkérése” mögött? Zimon András szerint ez egy nagyon furcsa ügy.
Közmédia smink- és fodrász-ügy – félmilliárd forint közpénzt költenek hajra és sminkre az MTVA-ban. Megéri?
Búcsú a Spirit FM-től – ez volt az utolsó olyan Media1-adás, amit a Spirit FM hallgatói is hallhattak. De természetesen továbbra is elérhetők vagyunk több mint egy tucatnyi rádióban, valamint online, és hamarosan újabb rádiókkal is bővülünk.
Emellett beszélgettünk még a sajtószabadság hazai helyzetéről, a BBC magyar nyelvű hírszolgáltatásának indulásáról, és Pachmann Péter, a TV2 Napló műsorvezetőjének távozásának furcsa körülményeiről is beszélgettünk.
A teljes beszélgetés már meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
vipcast.hu powered by Media1
RTL és NER, 444 és Kutyapárt, közmédia és félmilliárdos smink – Vendégünk Zimon András (Media1, 2025.08.25.)
Kihívások sokasága nehezedik a független médiára Magyarországon – erről beszélt a Media1 podcast- és rádióműsorának adott exkluzív interjúban Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke.
Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke
A beszélgetésben sok szó esett a politikai nyomásról, a gazdasági nehézségekről és a közösségi támogatás fontosságáról. Hogyan küzdenek a független újságírók a sajtószabadság megőrzéséért, és milyen lépések szükségesek a jövő biztosításához? A beszélgetés során Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének azon kijelentései is terítékre kerültek, amelyek tovább fokozzák a politikai nyomást a független újságírókon.
A beszélgetést Kocsi Ilonával az alábbi lejátszó segítségével érik el:
A Media1 podcast június 2-i epizódjában a szövetség leköszönő elnöke (képünkön jobbra) és Pintér Zoltán, az új elnök (a képen balra) volt a vendégünk, akiket a váltásról, múltról, jelenről és jövőről kérdezgettünk.
Kéry Ferenc (jobbra), a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) leköszönő elnöke és Pintér Zoltán, az MKSZ új elnöke Fotó: Media1.hu / Szalay Dániel
A beszélgetés során több fontos téma is előkerült:
(00:00) A szövetség múltja és a változások háttere, motivációja
(03:26) Pintér Zoltán bemutatkozása, tervei
(09:57) Kéry Ferenc visszatekintése az elmúlt 26 év kihívásaira és eredményeire
(16:12) A jövő kihívásai és lehetőségei
(23:04) A kkv-k alkalmazkodóképessége
(25:02) Konfliktusok a médiaszolgáltatókkal
(30:31) A kkv-k helyzete a hírközlési piacon
(34:40) Innováció és együttműködés a kisvállalkozások között
(37:34) A jogalkotás hatása és a kkv-k támogatása
(45:25) A kisvállalkozások életképessége és a jogszabályi terhek
Érdemes meghallgatni a beszélgetést, amiből kiderül, hogyan folytatódik a kis és közepes méretű hazai kábeltelevíziós cégeket, internetszolgáltatókat és más hírközlési vállalatokat tömörítő szakmai szervezet története a stafétabot átadását követően!
A legjelentősebb hazai kommunikációs szakmai szervezetek példaértékű együttműködésében elkészült az első átfogó magyar AI-kézikönyv, jelentette be Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke a Media1 műsorában.
Mit érdemes tudni az új, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos útmutatóról és milyen dilemmák merültek fel az AI-guide készítésekor? Hogyan érdemes és hogyan nem érdemes használni az AI-t? Erről is beszélgettünk Kovács Tiborral, az MLE elnökével, aki emellett a Ringier Hungary ügyvezető igazgatója is.
Kovács Tibor, az MLE elnöke, a Ringier Hungary ügyvezetője
A beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével!
Június 4-én és 5-én Esztergomban tartja az Ecommerce Hungary e-kereskedelmi szövetség a szokásos éves online kereskedelem konferenciáját, aXXI. Ekereskedelmi konferenciát. Miről lesz szó a konferencián, mik manapság az aktuális trendek az online kereskedelem világában? Érdemes még belevágni az e-kereskedelembe? Ha igen, hogyan és milyen buktatókkal kell számolni? Mi újság a marketplace-ek kapcsán? Hogyan kezeljük a jogi, a technológiai, a logisztikai kérdéseket?
Többek között erről is beszélgettünk vendégünkkel, a téma egyik legszakavatottabb emberével, Zabari Istvánnal, az Ecommerce Hungary elnökével, a Lumenet világítástechnikai webshop vezetőjével.
Zabari István, a Lumenet vezetője, az Ecommerce Hungary elnöke a Media1 műsorában 2025 májusában Fotó: Szalay Dániel / Media1
A Media1 interjúja Zabari Istvánnal az alábbi lejátszó segítségével meghallgatható, vagy akár le is tölthető.
A Media1 podcast és rádióműsor epizódjában vendégünk volt Litresits András ügyvéd, a Hírklikk és a Pécsi Stop jogásza, akivel Orbán Viktor és a magyar sajtótermékek közötti sajtóperek fejleményeit, a Kúria határozatait, valamint a sajtószabadság és a közéleti szereplők véleménynyilvánításának határait jártuk körül.
Az adásban részletesen beszéltünk:
– a Kúria által hozott ítéletekről, amelyek átfordították az ellenkezőjére Orbán Viktor a SPAR-üggyel foglalkozó médiumok ellen indított pereiben született korábbi, még Orbán számára kedvezőtlen ítéleteket a kormányfő számára ideálisra: sajtó-helyreigazításra és a perköltség viselésére kötelezték azon lapokat, amelyek szemlézték az osztrák Lebensmittel Zeitung élelmiszeri lapban a Spar vezérigazgatójával, Hans Reisch-szel megjelent interjút; – arról, hogy Litresits szerint a Kúria milyen következetlen a hasonló ügyek megítélésében; – arról is, miért érezhető kettős mérce a közszereplők sajtóval szembeni perei kapcsán.
️Litresits András ügyvéd azt is elmondta, miért nem tartja kielégítőnek a Kúria érvelését, és hogy készek az általa képviselt médiumok az Alkotmánybíróságon, majd akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) is folytatni az ügyet. A beszélgetésből kiderült, miért érzi úgy, hogy a Kúria ítélete gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy a sajtó külföldi lapokat szemlézve számoljon be bizonyos ügyekről, ezzel korlátozva a sajtó szabadságát és az olvasók információhoz jutásának jogát.
Litresits András ügyvéd
A beszélgetés során érintettük a közéleti véleménynyilvánítás szabadságát, a politikai nyomásgyakorlás kérdését és a sajtó felelősségét is. Szóba került az is, hogy egyes ítéletek vajon mennyire befolyásolják a sajtó és az olvasók viszonyát a közügyekhez.
Meghallgathatják a Media1 podcast beszélgetését Litresits Andrással a lejátszó segítségével, de megtalálják a Media1 Spotify és Apple iTunes Podcast felületein is!
(A felvételt még április 28-án készítettük és a Media1 műsorait terjesztő rádiókban már közzétettük. Az interjú elkészítése óta a magyar Alkotmánybíróság is a Kúria által képviselt álláspontra helyezkedett – ezért most már biztos, hogy Litresitsék Strasbourghoz fordulnak, amiért Magyarország nem biztosítja számukra a sajtószabadsághoz fűződő jogokat, nem szemlézhetnek le egy külföldi lapban megjelent állítást Orbán Viktorról, mivel a magyar lapnak kellene igazolnia a szemlézett állításokat, ami teljesen életszerűtlen.)
Halász János (Fidesz) neve alatt terjesztették be az Országgyűlés elé nemrégiben a hivatalos nevén a „közélet átláthatóságáról szóló” törvény tervezetét, majd azóta több más fideszes politikus, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, a párt elnöke is csatlakozott a beterjesztők közé. A jogszabály óriási felhördülést okozott, nemzetközi és hazai szervezetek tucatjai tiltakoztak ellene. A jogszabályt Oroszország-törvényként, jegyzéktörvényként, bosszútörvényként, cenzúratörvényként, mások ellehetetlenítési törvényként vagy tavaszi nagytakarítási törvényként emlegetik.
A jogszabálytervezet ellen szólalt fel a magyar ellenzéken kívül több száz civil szervezet, rengeteg szerkesztőség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírói Egyesület, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a Riporterek Határok Nélkül (RSF), vagy például az Európa Tanács monitoringbizottsága és nemrég már az Európai Bizottság is jelezte aggályait.
A tiltakozó szervezetek között volt a CPJ – Committee to Protect Journalists (Újságírókat Védő Bizottság) – nevű nemzetközi újságírói szervezet is. A Media1 podcast- és rádióműsorában ennek a szervezetnek az európai képviselőjével, Mong Attila újságíróval beszélgettünk a jogszabálytervezetről.
Mong Attila újságíró, a CPJ európai képviselője. Fotó: Media1.hu / archív
Mong Attila a Media1 podcast- és rádióműsorában kijelentette, hogy egy orosz típusú idegen ügynök törvényről van szó, amely – elfogadása esetén – felszámolná a még néhány, mostanra még megmaradt független médiumot is.
Mong emlékeztetett rá, hogy már eddig is sok aggályos dolog történt Magyarországon a médiával és újságírókkal szemben: Orbánék már maguk alá gyűrték a közszolgálati médiát (Mong annak idején egy perces csenddel tiltakozott ez ellen az állami rádióban – megj. a szerk), ezzel párhuzamosan pedig egy hatalmas propagandagépezetet építettek ki, újságírókat megfigyelés alá helyeztek, lehallgatták őket kémszoftverrel, de még ilyen környezetben is életben maradhatott mostanáig több szerkesztőség, ahol kiváló újságírók remek munkát végeznek, korrupciós ügyeket és közéleti botrányokat lelepleznek le, folyamatosan megpróbálják elszámoltatni a regnáló hatalmat.
Még ha ezek az anyagok sokszor nehezen is jutnak el a teljes lakossághoz, hiszen nagyon sok médium kormányzati befolyás alá került, de mégis, mostanáig lehetőség volt arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek bizonyos ügyek. Mong szerint a magyar újságírók elvégezték az elmúlt 15 évben azt a munkát, amit el kellett végezni, ezért is áll sokaknál össze mostanában az a kép, hogy mi is történt az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon.
Mong szerint viszont ha életbe lép az „átláthatósági” törvény, az már nem csupán korlátozná a szabad sajtót, hanem annak maradékát lényegében fel is számolná. A törvény valójában nem a közélet átláthatóságát, hanem annak felszámolását célozza – figyelmeztetett Mong Attila, hozzátéve, hogy szabad média nélkül nincs demokrácia. A szerkesztőségek vagy kénytelenek lesznek beszüntetni működésüket, vagy kiszorulnak az országból, illetve illegalitásba kényszerülnek.
„Látjuk, hogy ez hová vezetett Oroszországban. Oroszország kirekesztette magát. Ez a törvényjavaslat ráadásul nem csak orosz mintát követ, de annál is veszélyesebb, mert az első olyan kísérlet, hogy az Európai Unión belül létrehozzon egy külföldi ügynök törvényt. Ez példátlan az EU-ban, ezért az a szervezet, ahol dolgozom, azt a nyilatkozatot tette, hogy az Európai Unió vezetőinek és politikusoknak egyértelmű nyilatkozatokat kell tennie, hogy ez elfogadható-e. Szerintem nem elfogadható.
A törvény elfogadásával korlátlanná válna a Fidesz hatalma Magyarországon, nem maradna olyan médium, amely elszámoltatásra kényszerítené a hatalmat és megírhatná azt, hogy mi történt. Magyarország egy az egyben elfordulna az Európai Unióban vállalt kötelezettségeitől.”
Mong azt mondta: az Európai Unió vezetőinek gyorsan kell cselekedniük, politikai nyilatkozatokra van szükség, amelyben kinyilvánítják, hogy ilyen törvénnyel lehet-e működni az EU-ban. Mong Attila azt mondta, ha megvan az akarat, az EU igenis tud gyorsan cselekedni, erre láttunk példákat az elmúlt években is.
Mong azt mondta, a CPJ is aktívan tesz azért, hogy a világ közvéleménye értesüljön ügyről és megértse, mi ennek a jelentősége.
A Media1 teljes, Mong Attilával készült beszélgetése meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
Elkészült a Magyar Tinik a neten 2025 felmérés, amelyből kiderül: a magyar tinédzserek többsége már a ChatGPT-t használja a házi feladatok elkészítéséhez, és az Instagramot tekinti elsődleges hírforrásnak. A felmérés több mint 1500 fiatalt kérdezett meg a digitális szokásairól – az eredményekből pedig sok más meglepő és tanulságos trend is kirajzolódik.
A témáról beszélgettünk a Media1 podcastjában Forgács Mariannal, a felmérést készítő Be Social közösségimédia-ügynökség ügyvezetőjével és szakértőjével.
Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a Be Social ügyvezetője
A beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg:
Idén már 30. alkalommal rendezik meg a jövő héten a Digital-Media Hungary konferenciát, amelynek ezúttal is Siófok ad otthont. A médiaipari konferenciára mintegy két és fél ezer embert vár a főszervező, Csermely Ákos.
Milyen témák, aktualitások várhatók idén? Merrefelé tart a média?
Erről is beszélgettünk Csermely Ákossal a Media1 podcastban, amelyet hétfőn rögzítettünk.
Csermely Ákos, a Media Hungary alapítója. Fotó: LinkedIn
Az interjú az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
A Viasat3-on futó Troll a konyhában új évadának indulása kapcsán beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Rákóczi Feri műsorvezetővel és Sárközi Ákos séffel: kulisszatitkok, égő konyharuhák, LEGO a kajában, és minden, ami kimaradt a műsorból!
Troll a Konyhában Sárközi Ákos séffel és Rákóczi Feri műsorvezetővel
A podcastban Rákóczi Feri tréfásan odamondott egyet Kolosi Péternek, az RTL programigazgató vezérigazgató-helyettesének, de szóba került az is, hogyan vált étteremtulajdonossá, mit gondol a Michelin-csillagokról, és mi a véleménye a Rádió 1 „Balázsék” című műsorára kiszabott, újabban szinte heti rendszerességgel érkező Médiatanács-bírságokról. Azt is elárulta, van-e ennek következménye rájuk nézve.
Sárközi Ákosról is számos érdekesség kiderült: hogyan vált népszerű médiaszereplővé, milyen érzés Michelin-csillagos séfként részt venni egy olyan műsorban, ahol a játékosok egy része direkt próbálja elrontani az ételt, és hogyan viszonyul mindehhez ő maga.
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszón, vagy a Vipcast powered by Media1Spotify– és iTunes-csatornáin!
Kurucz Dániel, a Köztér című műsor alapítója volt a Media1 podcast- és rádióműsorában Szalay Dániel vendége.
Kurucz Dániel, a Köztér alapítója, a Fidelitas volt budapesti elnöke interjút ad a Media1-nek
A beszélgetés során számos izgalmas, sokakat érintő témáról esett szó, többek között:
Fideszes múlt: Kurucz Dániel korábban a Fidelitas budapesti elnöke volt, és dolgozott a Miniszterelnökségen is. Hogy került a Fidesz ifjúsági szervezetéhez, miért hagyta ott, és hogyan látja most a Fidesz működését?
Partizán vs. Köztér: A sajtó szerint a Köztér egyfajta „ellen-Partizán”, Gulyás Márton műsorának kihívója. Mit gondol erről maga Kurucz?
Média és hatalom: Beszélgettünk arról, hogy a magyar kormány miért próbálja ellehetetleníteni a kormánykritikus média külföldi finanszírozását. Oroszország felé tartunk? Helyénvaló a médiumok idegen ügynöknek való titulálása?
Közeledik a Televíziós Újságírók Díja gálája, ahol ezúttal 16 kategóriában adnak át díjakat újságírók nagyszabású showműsor, vetélkedő, reality, talkshow, szórakoztató-ismeretterjesztő műsor, női műsorvezető, férfi műsorvezető, sorozat, színésznő, színész, női mellékszereplő és férfi mellékszereplő, egzotikus reality, női és férfi zsűritag kategóriában, valamint egy életműdíjat is kiosztanak.
Ezzel új riválist kaphat a 2014 óta létező Televíziós Újságírók Díja, ahol újságírókból álló zsűri hozza meg döntéseit az egyes kategóriák adott évi győzteseiről. A Televíziós Újságírók Díjával párhuzamosan induló MEME-s díj részletei ugyanakkor egyelőre még homályosak: egyelőre hiába kérdeztük a díjat közleményben bejelentő MEME-t a díj nevéről, nem ismert a zsűrijének összetétele, nem tudni pontosan, milyen kategóriák lesznek, és arra sem válaszoltak érdemben a Media1 kérdésére, miként biztosítanák a médiaszolgáltatók díjának függetlenségét a díjat kiíró médiaszolgáltatói egyesülettől. Az viszont már most látszik, hogy az új díj több elemében hasonlít majd a Televíziós Újságírók Díjára.
De hogyan reagált minderre Kenderessy Szabolcs, a Televíziós Újságírók Díja alapítója, amikor megtudta, hogy a MEME saját díjat indít, és azt először 2026 első negyedévében tervezi átadni? Többek között erről is megkérdeztük vendégünket a Media1 március 24-i podcast- és rádióműsorában, amelynek első részében a Televíziós Újságírók Díja közelgő idei gálájával kapcsolatos újdonságokat és aktualitásokat beszéltük át. Kenderessy Szabolccsal készült teljes beszélgetésünket meghallgathatják a lejátszó segítségével.
Kenderessy Szabolcs újságíró, a Televíziós Újságírók Díja alapítója
Két nap van már csak hátra a március 26-i gáláig a Budapest Music Centerben, ahol kiderül, mely tévés produkciók és alkotók kapják a díjakat. A beszélgetésből az is kiderül, kik vannak a shortlisten, azaz kik az esélyesei az egyes kategóriáknak és hogyan hozza meg döntését a zsűri.
Néhány hét elteltével ismét a Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Zimon András újságíró, műsorvezető, aki a napokban indítja újra a Magyar Közöny című műsort, a Frisshírektől való távozása után, immár önállóan.
A Media1 ezúttal Zimon András újságírójával, a Frisshirek.hu volt munkatársával interjúzott, akivel a portál hátteréről és megszűnésének hátteréről beszélgettünk, majd a magyar médiában uralkodó állapotokról és arról is szó esett, miképp próbálnak egyes újságírók a sokszor lehetetlen helyzetből kitörni.
Zimon a Media1 podcast- és rádióműsorában mondta el először azt is, hogy milyen új projektje be fog, immáron önállóan újraindítja a Magyar Közönyt, és hogyan, miképp tudja ezt megtenni.
