Ismét friss podcast- és rádióműsorral jelentkezik a napokban már a 3. születésnapját ünneplő Media1. Szalay Dániel vendége a 2022-es évad első friss epizódjában Urbán Ágnes egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója, a Budapesti Corvinus Egyetem médiatanszékének egyetemi docense volt.
Urbán Ágnes, a Corvinus Egyetem média tanszékének egyetemi docense, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója. Fotó: képszerk
A beszélgetésből kiderül, milyen eseményeket tart Urbán Ágnes az elmúlt év legfontosabb médiapiaci történéseinek, majd a beszélgetés második felében kitekintés hangzik el az előttünk álló időszakkal kapcsolatban is: utóbbi kapcsán szintén több fontos ügy is szóba kerül, köztük egy olyan nagy horderejű irány is, ami meghatározhatja Magyarország médiahelyzetét a következő időszakra, de legalábbis nagy mértékben befolyásolhatja.
A beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével indítható. Érdemes feliratkozni a podcastra, hogy ne maradj le a következő epizódról sem! Elérhető a podcastunk a Spotify-on, az Apple iTunes-ban és RSS segítségével is. Érdemes feliratkozni a Media1 hírportál napi hírlevelére is! A Media1.hu podcastja mintegy 10 rádióban is hallható hétről-hétre.
2021. március 15-én, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom ünnepén (ami egyben a Szabad Sajtó Napja) is jelentkezett a Media1 műsora.
A sajtóünnep jó apropó volt arra, hogy felhívjuk Hargitai Miklóst, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökét, hogy a médiaszabadság aktuális helyzetéről beszélgessünk.
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke egy Media1 által támogatott rendezvényen korábban
A beszélgetésben szóba került az Európai Parlamentben a napokban lezajlott plenáris vita a médiaszabadság helyzetéről, és természetesen a beszélgetés előtt épp egy hónappal elnémított az FM 92,9 MHz, azaz a Klubrádió ügye is.
Az egy hónappal ezelőtt frekvencia nélkül maradt és jelenleg internetre szorított rádió kapcsán szóba került, milyen lenne az ideális médiaszabályozás Magyarországon. A Klubrádió mellett persze más médiás ügyek is előkerültek, és eljutottunk oda, hogy vajon mi lehet az oka, hogy az Európai Bizottság évek óta csak aggodalmát fejezi ki a magyar médiahelyzet kapcsán, mégsem cselekszik érdemben, és nem foglalkozik az előtte fekvő beadványokkal érdemben, amelyek az állami reklámköltéseken keresztül megvalósuló piactorzítást, vagy épp a KESMA túlzott piaci koncentrációját kifogásolták.
Hargitai Miklós elmondta azt is, mit gondol Karas Monikáról, az NMHH Médiatanács elnökéről és az egész grémiumról. A MÚOSZ elnöke ismertette továbbá a Szabad Sajtó Napján a legnagyobb újságíró-szervezet által kitüntettek névsorát és elmondta azt is, mit gondol az állami Táncsics-díjról.
A Media1 2021.03.15-i adása, benne a Hargitai Miklóssal készült közel egyórás beszélgetés a lejátszóval meghallgatható, vagy akár le is tölthető!
A PosztModeM élő adása idején még három nap volt hátra az európai általánosadatvédelmi rendelet, a GDPR életbelépéséig. Keleti Arthur IT biztonsági szakember segített átnézni, hogy miért van szükség az GDPR-ra, tudnak-e róla az érintettek és felkészültek-e a változásra, illetve várhatók-e gigabüntetések az adatvédelmi szabályok be nem tartása miatt.
2018. május 25-én lépett hatályba az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR (forrás: European Patients’ Academy, EUPATI, www.eupati.eu )Keleti Arthur az élő adás közben. Fotó: Nemes Ilona
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Tizenhat órán át tartott Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatójának a meghallgatása az amerikai kongresszus illetékes szakbizottságában. Ennek során a republikánus és demokrata szenátorok azt igyekeztek megtudni, hogy miképpen fordulhatott elő, hogy 50 millió Facebook felhasználó adatait kapta meg a Cambridge Analytica nevű cég, ami aztán az amerikai választásokat is igyekezett befolyásolni az adatok felhasználásával. Justin Viktor végignézte a meghallgatás felvételét és kiemelt néhány érdekes és fontos tanulságot a látottakból.
Greg Walden az illetékes kongresszusi bizottság vezetője, (bal oldalon) és Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője (jobb oldalon) Forrás: a Washington Post videofelvétele a meghallgatásról a Youtube-on.
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Az Európai Unió huszonhét tagországból csak kilencben van EIT Digital csomópont – és az egyik éppen Budapesten. A műsorunk előtti napon tartotta Innovation Dayelnevezésű rendezvényét a magyar csomópont – erről számol be a műsorban Gulyás László, a magyar központ vezetője. Három terület, az oktatás, a kutatás és az üzleti világ képviselői találkoztak a fővárosban.
Gulyás László, az EIT Digital budapesti csomópontjának vezetője (Fotó: Nemes Ilona)
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Egy ember, akinek nincsen irodája, titkárnője, diplomataútlevele, mégis nagykövetként emlegeti őt szinte mindenki. Hídvégi-Üstös Pálról van szó, akin mostanra végérvényesen rajta ragadt a Tisza Nagykövete megnevezés. 2006-ban, a súlyos természeti csapást okozó ciánszennyezés után több mint 800 kilométert úszott le a néhol mindössze 10 fokos Tiszán, hogy az emberek figyelmét ráirányítsa a megújuló folyóra.
Bár akkori, embert próbáló és csöppet sem veszélytelen akciója is óriási sajtóérdeklődést váltott ki, idén a „nagykövet úr” nem kevesebb mint 1750 embert, valamint 111 kelet-magyarországi települést is megmozgatott a Tiszavölgy Kalandtúra nevű kezdeményezéssel.
Egy körülbelül 40 fős szervezői stábbal, EU-s forrásból 5 héten át a Tisza vidékére szervezett ingyenes kalandtúrákon vehettek részt az érdeklődők, akik szállást (kempingekben) és élelmet is kaptak. A résztvevőknek „csak” annyi dolga volt, hogy végigtekerjék a három napos túrákon a több száz kilométeres távot az ország legszebb tájain. A „csak”-ot persze érdemes erősen idézőjelbe tenni, hiszen 2012 legnagyobb öko-kalandtúráján az 1750, az ország legkülönfélébb helyeiről összesereglett ember – köztük idősek és fiatalok – az öt hét alatt együttesen mintegy 850 kilométernyi távot, azaz alkalmanként átlagosan 170 kilométert tekert le.
Útközben pedig még különböző programoknak is részesei voltak. A pihenők során helyi termékeket (például kecskesajtot, kenyérlángost, mézet) kóstolgattak, kosárfonó, hálószövő, mézeskalács-sütő, fazekas mesterrel találkozhattak, fenntartható életmóddal kapcsolatos feladatokat oldottak meg, de nem maradt el a fizikai kihívás sem: kalandpályán csúsztak át folyók fölött, eveztek a Túron, a Tiszán, a Kurczán, a Tisza-tavon és holtágakon.
Hídvégi-Üstös Pállal a júniusban indult programsorozat utolsó hétvégéjén, egy szentesi pihenő során volt alkalmam egy hosszabb beszélgetésre. Itt nem csak a Tiszavölgy Kalandtúra eredményeiről, de önmagáról is mesélt a mikrofonom előtt, így arról is szó esett, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve. Merthogy az extrém sportolónak bőven vannak még álmai.
Klikk a nyilacskás gombra és hallgasd meg a beszélgetést, vagy töltsd le mp3 lejátszóra és vidd magaddal útközbenre!
