Halász János (Fidesz) neve alatt terjesztették be az Országgyűlés elé nemrégiben a hivatalos nevén a „közélet átláthatóságáról szóló” törvény tervezetét, majd azóta több más fideszes politikus, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, a párt elnöke is csatlakozott a beterjesztők közé. A jogszabály óriási felhördülést okozott, nemzetközi és hazai szervezetek tucatjai tiltakoztak ellene. A jogszabályt Oroszország-törvényként, jegyzéktörvényként, bosszútörvényként, cenzúratörvényként, mások ellehetetlenítési törvényként vagy tavaszi nagytakarítási törvényként emlegetik.
A jogszabálytervezet ellen szólalt fel a magyar ellenzéken kívül több száz civil szervezet, rengeteg szerkesztőség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírói Egyesület, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a Riporterek Határok Nélkül (RSF), vagy például az Európa Tanács monitoringbizottsága és nemrég már az Európai Bizottság is jelezte aggályait.
A tiltakozó szervezetek között volt a CPJ – Committee to Protect Journalists (Újságírókat Védő Bizottság) – nevű nemzetközi újságírói szervezet is. A Media1 podcast- és rádióműsorában ennek a szervezetnek az európai képviselőjével, Mong Attila újságíróval beszélgettünk a jogszabálytervezetről.
Mong Attila a Media1 podcast- és rádióműsorában kijelentette, hogy egy orosz típusú idegen ügynök törvényről van szó, amely – elfogadása esetén – felszámolná a még néhány, mostanra még megmaradt független médiumot is.
Mong emlékeztetett rá, hogy már eddig is sok aggályos dolog történt Magyarországon a médiával és újságírókkal szemben: Orbánék már maguk alá gyűrték a közszolgálati médiát (Mong annak idején egy perces csenddel tiltakozott ez ellen az állami rádióban – megj. a szerk), ezzel párhuzamosan pedig egy hatalmas propagandagépezetet építettek ki, újságírókat megfigyelés alá helyeztek, lehallgatták őket kémszoftverrel, de még ilyen környezetben is életben maradhatott mostanáig több szerkesztőség, ahol kiváló újságírók remek munkát végeznek, korrupciós ügyeket és közéleti botrányokat lelepleznek le, folyamatosan megpróbálják elszámoltatni a regnáló hatalmat.
Még ha ezek az anyagok sokszor nehezen is jutnak el a teljes lakossághoz, hiszen nagyon sok médium kormányzati befolyás alá került, de mégis, mostanáig lehetőség volt arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek bizonyos ügyek. Mong szerint a magyar újságírók elvégezték az elmúlt 15 évben azt a munkát, amit el kellett végezni, ezért is áll sokaknál össze mostanában az a kép, hogy mi is történt az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon.
Mong szerint viszont ha életbe lép az „átláthatósági” törvény, az már nem csupán korlátozná a szabad sajtót, hanem annak maradékát lényegében fel is számolná. A törvény valójában nem a közélet átláthatóságát, hanem annak felszámolását célozza – figyelmeztetett Mong Attila, hozzátéve, hogy szabad média nélkül nincs demokrácia. A szerkesztőségek vagy kénytelenek lesznek beszüntetni működésüket, vagy kiszorulnak az országból, illetve illegalitásba kényszerülnek.
„Látjuk, hogy ez hová vezetett Oroszországban. Oroszország kirekesztette magát. Ez a törvényjavaslat ráadásul nem csak orosz mintát követ, de annál is veszélyesebb, mert az első olyan kísérlet, hogy az Európai Unión belül létrehozzon egy külföldi ügynök törvényt. Ez példátlan az EU-ban, ezért az a szervezet, ahol dolgozom, azt a nyilatkozatot tette, hogy az Európai Unió vezetőinek és politikusoknak egyértelmű nyilatkozatokat kell tennie, hogy ez elfogadható-e. Szerintem nem elfogadható.
A törvény elfogadásával korlátlanná válna a Fidesz hatalma Magyarországon, nem maradna olyan médium, amely elszámoltatásra kényszerítené a hatalmat és megírhatná azt, hogy mi történt. Magyarország egy az egyben elfordulna az Európai Unióban vállalt kötelezettségeitől.”
Mong azt mondta: az Európai Unió vezetőinek gyorsan kell cselekedniük, politikai nyilatkozatokra van szükség, amelyben kinyilvánítják, hogy ilyen törvénnyel lehet-e működni az EU-ban. Mong Attila azt mondta, ha megvan az akarat, az EU igenis tud gyorsan cselekedni, erre láttunk példákat az elmúlt években is.
Mong azt mondta, a CPJ is aktívan tesz azért, hogy a világ közvéleménye értesüljön ügyről és megértse, mi ennek a jelentősége.
A Media1 teljes, Mong Attilával készült beszélgetése meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
(A felvételt május 16-án készítettük, majd a május 19-i héten rádiós partnereink közvetítésével egyes rádiókban már hallhatták.)
Feliratkozhat a vipcast powered by Media1 Podcastra! Elérhető a podcast Spotify-on, iTunes-on, és más podcast platformokon keresztül is. A podcasthoz kapcsolódóan ajánljuk a Media1 hírportált is, mely a www.media1.hu oldalon érhető el. A Media1 RSS csatornájára feliratkozva mindig elsőként értesülhet a média világának híreiről! Kérheti a Media1 híreit Telegram applikációval is. A Media1 műsorával többek között az alábbi rádiókban is találkozhat:- Budaörs Rádió (Budapest FM 104,8 MHz)
- Balaton Rádió (Siófok FM 88,7 MHz)
- Alpha Rádió (Székesfehérvár FM 88,9 MHz)
- Maxi Rádió (Gyöngyös FM 92,4 MHz)
- Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
- Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
- Radio-B (online rádió)
- Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
- Radio N Café (online)
- Pannónia Rádió (online)
- Menő Rádió (online)
