A Media1 podcast- és rádióműsora ezúttal Budaörsön járt, ahol Roczó-Nagy Zoltánnal, a Budaörs Rádió ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Beszélgetésünk apropóját az adta, hogy a Médiatanács egy törvénytelenül lefolytatott frekvenciapályázaton még 2019-ben jogsértő módon kizárta a rádiót az általa korábban használt Budaörs FM 104,8 MHz frekvencia pályázatából, így a frekvencia több éven át néma volt, a Budaörs Rádió pedig elnémult, majd miután a Kúria kimondta, hogy a Budaörs Rádiónak van igaza, újabb hosszú várakoztatás után végül idén nyár végén visszakapcsolhatta adását a Budaörs Rádió.
A rádió most önálló stúdió nélkül, a műsorvezetők otthonaiba való kapcsolással folytatja műsorát. Roczó-Nagy Zoltán a Media1 podcastban elmesélte, hogyan élték meg az elmúlt éveket, mi is történt pontosan, és beszélt a mostani visszakapcsolás utáni műsorokról és arról a technikáról is, amivel stúdió nélkül is képesek működtetni a Budaörs Rádiót.
Roczó-Nagy Zoltán, a Budaörs Rádió ügyvezetője
A Media1 beszélgetése Roczó-Nagy Zoltánnal az alábbi lejátszó segítségével indítható!
Csabai Gábor Papó, a Tilos Rádió ügyvezető igazgatója és Pataki Gábor, a Klubrádióidén év elején távozó főszerkesztője a Media1 podcast- és rádióműsorának e heti vendége. A két rádióban van valami közös: a Tilos Rádióról épp a napokban derült ki hivatalosan, hogy nem hosszabbítja meg a lejárófélben lévő médiaszolgáltatási jogosultságát a Médiatanács a rádió működése során elkövetett korábbi szabálytalanságokra hivatkozva, a Klubrádió pedig tavaly februárban vesztette el a jogosultságát hasonló indokkal.
Tényleg ennyire betarthatatlanok a rádiózással kapcsolatos magyarországi médiaszabályok? Van-e értelme a kvótarendszernek, vagyis annak az előírásnak, hogy a műsoridő hány százalékában kell szólnia például magyar zenének, vagy hogy hány százalék lehet a beszéd és a zene aránya? Ha viszont nincs, miért nem megy mindenki inkább az internetre? Mik a tervei a Tilos Rádiónak a mostani helyzetben? Többek között ezekről is szó esett a beszélgetésben Csabai Gábor Papóval és Pataki Gáborral.
A beszélgetés már meghallgatható a lenti lejátszó segítségével.
2021. március 15-én, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom ünnepén (ami egyben a Szabad Sajtó Napja) is jelentkezett a Media1 műsora.
A sajtóünnep jó apropó volt arra, hogy felhívjuk Hargitai Miklóst, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökét, hogy a médiaszabadság aktuális helyzetéről beszélgessünk.
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke egy Media1 által támogatott rendezvényen korábban
A beszélgetésben szóba került az Európai Parlamentben a napokban lezajlott plenáris vita a médiaszabadság helyzetéről, és természetesen a beszélgetés előtt épp egy hónappal elnémított az FM 92,9 MHz, azaz a Klubrádió ügye is.
Az egy hónappal ezelőtt frekvencia nélkül maradt és jelenleg internetre szorított rádió kapcsán szóba került, milyen lenne az ideális médiaszabályozás Magyarországon. A Klubrádió mellett persze más médiás ügyek is előkerültek, és eljutottunk oda, hogy vajon mi lehet az oka, hogy az Európai Bizottság évek óta csak aggodalmát fejezi ki a magyar médiahelyzet kapcsán, mégsem cselekszik érdemben, és nem foglalkozik az előtte fekvő beadványokkal érdemben, amelyek az állami reklámköltéseken keresztül megvalósuló piactorzítást, vagy épp a KESMA túlzott piaci koncentrációját kifogásolták.
Hargitai Miklós elmondta azt is, mit gondol Karas Monikáról, az NMHH Médiatanács elnökéről és az egész grémiumról. A MÚOSZ elnöke ismertette továbbá a Szabad Sajtó Napján a legnagyobb újságíró-szervezet által kitüntettek névsorát és elmondta azt is, mit gondol az állami Táncsics-díjról.
A Media1 2021.03.15-i adása, benne a Hargitai Miklóssal készült közel egyórás beszélgetés a lejátszóval meghallgatható, vagy akár le is tölthető!
Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 2010-ben, a kormányváltáskor lemondó elnöke a Media12021. február 15-i műsorában, 19 órával a Klubrádiómegmaradt egyetlen FM-frekvenciájának lekapcsolása és internetre való kényszerű átköltöztetése után a Klubrádió ügyéről és a magyar médiaszabályozásról nyilatkozott.
Rogonyi Krisztina, az NHH egykori elnöke. fotó: Rozgonyi Krisztina / Facebook
A Klubrádió FM adásának lekapcsolásáról azt mondta, ez óriási veszteség a magyar nyilvánosság sokszínűsége szempontjából, ugyanis a Klubrádió fontos terepe az ellentétes vélemények bemutatásának.
A műsorban szó esett arról, hogy tudja-e pótolni az internetes rádiózás az FM-rádiózást. Rozgonyi a mintegy félórás interjúban bírálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amiért az NMHH az elmúlt években mindent megtett a digitális rádiózás népszerűvé válása ellen, sőt Európával ellentétesen még a kísérleti DAB+ adást is megszüntette. Rozgonyi úgy vélte, a DAB+ technológia lehetővé tette volna, hogy a rádiós piacon több rádió jól megférjen egymás mellett, vagyis megszűnjön a frekvenciaszűkösség.
A hírközlési hatóság volt elnöke szerint a DAB+ kísérleti sugárzás lekapcsolásával a magyar rádiózás perspektíváját gyilkolta le az NMHH.
Rozgonyi a műsor során arról is beszélt, hogy az elmúlt években a Klubrádió mellett más rádiókkal is súlyos dolgok történtek, alig maradtak független rádiók, és jelentősen romlott a médiapluralizmus Magyarországon.
Az NHH volt elnöke elmondta a véleményét arról is, milyen médiaszabályozási modellt tartana kívánatosnak, illetve Európa más országaiban hogyan működik a frekvenciák elosztása. Jó példaként említette a brit médiahatóság működését, ahol a folyamatok átláthatóan zajlanak, a tagok függetlenek és elszámoltathatók.
Azt is mondta, az a kérdés, hogy a Klubrádiónak volt-e esélye tisztességes versenyben megmérettetni, illetve tisztességes módon született-e meg az, hogy nem kapott jogosultságot.
Rozgonyi azt mondta, 2010 óta Európa jelentősnek mondható része nem nézi jó szemmel, ami a magyar médiapiaccal történik, de kár lenne abban bízni, hogy ezt a folyamatot majd az Európai Unió fogja megállítani, mert a magyar állampolgároknak kell közvetlenül cselekednie, a zsebébe nyúlnia, támogatnia a médiumokat, vagy más módon kiállni a médiaszabadságért.
A Media1 műsor 2021. február 15-i adása, benne a Rozgonyi Krisztinával készült teljes interjúval az alábbi lejátszón lévő play ikonra kattintva visszahallgatható, illetve podcastként a lenti linkre kattintva le is tölthető. A lejátszás akár külön ablakban is lehetséges!
Magyarországon a média fejlődése más utat jár be, mint a nyugati országokban. A rádiózásban például valójában eddig valójában nem valósult meg a digitális átállás, pedig a DAB (Digital Audio Broadcast) nevű digitális rádiórendszerrel már több mint 22 éve fogható a kísérleti adás hazánkban, ráadásul a DAB-nak is megvannak a maga korlátai. Szalay Dániel a műsorban bemutatott egy olyan okostelefonos rádiós alkalmazást, amihez nem kell sem analóg FM-hálózat, sem pedig DAB adórendszer és vevőkészülék, csak internetelérés , sőt az sem folyamatosan, és több különleges képessége is van a megoldásnak.
Szalay Dániel újságíró okostelefonján mutatja be a digitális rádiózás applikációt (fotó: Nemes Ilona)
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
A rádiós digitális át nem állás problematikájával egyébként már 2010-ben is foglalkoztunk a vipcasten. Akkor a hírközlési hatóság, az NHH (a mai NMHH egyik elődjének) akkori elnöke, Rozgonyi Krisztina számolt be az ezzel kapcsolatos helyzetről Szalay Dániel interjújában.
A vipcast ugyan hallgatott mostanában, de csak egy ideig. Nem úgy a Danubius és a Sláger Rádió, amelyek elnémulása (a frekvenciaháborúvá fajult pályázat miatt) most már tényleg véglegesnek mondható. De nem ez utóbbi az egyetlen változás a rádiós piacon: nem sokkal a Danubius és a Sláger eltűnése és a helyükre lépő Neo FM és ClassFM megjelenése után szinte teljesen megváltozott a rádiós hallgatottságmérés technikája. Ez azért fontos, mert ezen a mérésen illetve ennek eredményén múlik az egyes adók kereskedelmi sikere vagy kudarca. A mostanáig sokak szerint „ósdi”, úgynevezett naplós mérési technikát rég óta szerették volna lecserélni, mégsem sikerült. Eddig.
Ezt az alkalmat felhasználva Kovács Barnát, az Ipsos (régi nevén Szonda Ipsos) kutatásvezetőjét a hallgatottságmérés kulisszái mellett arról is kérdeztem, hogy kik az új viszonyok nyertesei, illetve egyáltalán hogy áll most a piac? Tényleg érdemes-e temetni a rádiózást, ahogy azt az elmúlt években sokan megtették már? De a piac- és közvéleménykutató cég munkatársával a digitális átállás rádiós vetületéről és az internetes rádiózás népszerűségéről is beszélgettünk.
Katt a lejátszó gombjára és már indul is a hangzóanyag a témáról…
egyetlen változás a rádiós piacon: nem sokkal a Danubius és a Sláger eltűnése és a helyükre lépő Neo FM és ClassFM megjelenése után