Magyarországon a média fejlődése más utat jár be, mint a nyugati országokban. A rádiózásban például valójában eddig valójában nem valósult meg a digitális átállás, pedig a DAB (Digital Audio Broadcast) nevű digitális rádiórendszerrel már több mint 22 éve fogható a kísérleti adás hazánkban, ráadásul a DAB-nak is megvannak a maga korlátai. Szalay Dániel a műsorban bemutatott egy olyan okostelefonos rádiós alkalmazást, amihez nem kell sem analóg FM-hálózat, sem pedig DAB adórendszer és vevőkészülék, csak internetelérés , sőt az sem folyamatosan, és több különleges képessége is van a megoldásnak.
Szalay Dániel újságíró okostelefonján mutatja be a digitális rádiózás applikációt (fotó: Nemes Ilona)
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
A rádiós digitális át nem állás problematikájával egyébként már 2010-ben is foglalkoztunk a vipcasten. Akkor a hírközlési hatóság, az NHH (a mai NMHH egyik elődjének) akkori elnöke, Rozgonyi Krisztina számolt be az ezzel kapcsolatos helyzetről Szalay Dániel interjújában.
Újra itt a Digitális Talkshow Mindenkinek (DTM) a vipcasten. Lássuk, hogy mi történt a műsorban, amelyet szeptember 22-én rögzített az asztaltársaság.
Justin Viktor és Bódi Zoltán a Digitális Talkshow 2015. szeptember 22-i felvételén
Szinte mindenki rosszul tölti fel az újabb gyártású akkumulátorokat, legyenek azok az okostelefonban, táblagépben, fényképezőgépben vagy notebook számítógépben – Kovács Tücsi Mihály ennek kapcsán említett hasznos tanácsokat a műsor elején.
A hírösszeállításban ezúttal is három információ: a Yummber nevű konyha- és ételmegosztó közösségi szolgáltatással foglalkoznak a hatóságok (Szalay Dániel), nemzeti arcképcsarnok készül az igazolványfotóinkból, de a kalózok máris érdeklődnek (Justin Viktor) és időzített levelet lehet kiküldeni a GMaillel (Kovács Tücsi Mihály).
Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” c. kutatásában legutóbb a „Dolgok internete” (IoT, Internet of Things) ismertségét vizsgálták meg: Pintér Róbert a jelentés alapján idéz néhány érdekességet és elmondja, hogy miért nem jó a „Kütyük internete” kifejezés, majd a netnyelvész fejti ki, hogy miért nem fog elterjedni a „Dolgok internete” szó összetétel. Olyan, mint a tapipad, de még csak érinteni sem kell semmit – talán így foglalható össze az az innováció, amelynek lényege, hogy egy radarszerű eszköz figyeli a kezünk mozgását és a számítógép lefordítja utasításokra a legapróbb mozdulatokat is – Justin Viktor a fejlesztés vezetőjét is megszólaltatja és kiderül, mi minden változhat a digitális eszközeink irányításában; a téma kapcsán pedig Tücsi fejti ki, hogy mi a különbség a filmbeli Tom Cruise és a valóságos titkárnő között. Vajon a szülők beépítenének-e elektronikus nyomkövetőt a gyermekeikbe a kisállatok azonosító chipjéhez hasonló módon? Kovács Tücsi Mihály egy weboldalon találta meg a nyomkövető ajánlatát és elmondja, hogy a reklámszövegben mi az, ami máris törvénytelenség gyanúját veti fel, és mik azok a hasznosságok, amikre viszont tényleg jól lehetne használni az eszközt.
Szilágyi Árpád (háttal), Szalay Dániel, Pintér Róbert, Kovács Tücsi Mihály a DTM 2015.09.22-i adásának rögzítésekor
Eredetileg a forró nyári napokra, az utcák árnyékos részein sétálás megsegítésére találták ki a Route4U nevű applikációt, de a fejlesztés közben rájöttek, hogy különféle hendikeppel élő emberek számára nagyon hasznos szolgáltatás alakítható ki belőle: Szalay Dánieltől megtudjuk, hogy mit tud az applikáció, Justin Viktor pedig a fejlesztés hátterébe is bepillantást enged. Az egyik hallgatónk erősen furcsállja az „applikáció” szó használatát, ezért javasolta, hogy a netnyelvész foglalkozzon a jelenséggel: Bódi Zoltán örömmel tett eleget a kérésnek. Egyébként továbbra is várjuk a hallgatóink hozzászólásait, véleményét, kérdéseit, javaslatait ezen bejegyzéshez, valamint a vipcast és a Netidők Blogtársaság Facebook oldalán .
A hangfelvétel a „play” gombra kattintva meghallgatható, vagy le is tölhető.
Vajon mire használható egy háromméteres, hullámos tévékészülék, aminek ráadásul mindkét oldalán van kijelző? A berlini IFA kiállítás egyik újdonságáról beszélget az asztaltársaság a műsor elején. A hírösszeállításban ezúttal Justin Viktor beszámol a Canon cég 250 megapixeles képérzékelőjéről, majd Keleti Arthur, az idei ITBN programjáról mond további részleteket.
Mint már sokaknak kiderült, új szignálzenéje van a DTM-nek: ezúttal Keleti Arthur és Szilágyi Árpád bemutatják a zene alkotóját, az Angliában élő LukHash-t (www.lukhash.com) és két további zenéjét. Pintér Róbert szerint a következő 10-15 évben érdemes lesz kiélvezni az autóvezetés örömét, mert az autóipar kutatói szerint ezen időszak után várhatóan meg fogják tiltani, hogy ember vezesse a gépjárműveket… Vajon mi szükséges még az önjáró autókon kívül ahhoz, hogy ilyen radikális változás bekövetkezhessen a közlekedésben?
A fizikai alapkutatásokból milyen haszna lehet a digitális világnak? Két érdekes eredményről: az „időutazást” lehetővé tevő időgépről és a féregjárat megvalósításáról beszél Justin Viktor.
A Hear Plus nevű androidos app különleges segítséget jelent a hallássérülteknek – Szalay Dániel elmondja, hogy miképpen lehet használni. Bódi Zoltán netnyelvész pedig egy XXI. századi kézi „gőzgépről” számol be.
A Digitális Talkshow hangfelvétele a “play gombot” ábrázoló ikonra kattintva indul, illetve akár le is tölthető, vagy megnyitható egy különálló ablakban is.
