Kutyás gazdiként a legfontosabb célunk, hogy kisállataink egészségesek és boldogok legyenek. Viszont van egy hormonális betegség, ami sok idősödő kutyát érint: a Cushing-szindróma. Vajon a te kutyád is érintett lehet? Gondoltál-e már erre?
Sajnos kedvenceink életét sokféle betegség fenyegeti, de ha odafigyelünk rájuk, és biztosítjuk számunkra például a megfelelő eleséget és táplálékkiegészítőket a Chris Pet Center kutyás termékeinek kínálatából, azzal sokféle probléma megelőzhető.
Mi az a Cushing-szindróma és mi okozza?
Lényegében a mellékvesék túlműködéséről van szó, ami a kortizol nevű hormon túltermelődéséhez vezet.
A kortizol normál körülmények között nélkülözhetetlen a stresszkezeléshez és az anyagcsere szabályozásához, de ha mennyisége túlzottan megnő, az komoly egészségügyi kihívásokat okozhat négylábú barátainknál.
Három típusa létezik ennek a szindrómának: az első az agyalapi mirigy által okozott, az esetek többsége ebbe a csoportba tartozik. Az agyalapi mirigy ugyanis túlzottan ösztönzi a mellékveséket az ACTH hormon termelésére.
A második típus ritkábban fordul elő, ennél közvetlenül a mellékvesékben alakul ki daganat, ami a hormont függetlenül termeli. Végül ott van az iatrogén forma, ahol a hosszú távú kortikoszteroid kezelés váltja ki a szindrómát.
Milyen tünetek utalhatnak erre a problémára?
Sok tulajdonos nem veszi észre a Cushing-szindróma jeleit, mivel ezek gyakran az öregedés jeleinek tűnhetnek. Érdemes gondolkodnod azon, hogy kedvencednél nem jelentkeznek-e a következő tünetek: megnövekedett vízfogyasztás és gyakori vizelés.
A gazdik gyakran észlelik a kutyák pocakosodását, ami a Cushing-szindróma egyik jellegzetes tünete. Ezenkívül szőrük elvékonyodhat vagy szimmetrikusan kihullhat, és a bőrük is állapotromláson mehet keresztül.
A kutyák gyakran fáradtak, mivel izmaik meggyengülnek, és légzésük is nehezítetté válhat. Ha bármely tünetet észleled, talán itt az idő, hogy kedvencedet állatorvoshoz vidd.
Hogyan mutatható ki a Cushing-szindróma?
Az állatorvosok több lépésben vizsgálják ezt a bonyolult állapotot. Kezdve egy alapos klinikai vizsgálattal, ahol összegzik a látható tüneteket és azok súlyosságát. Vér- és vizeletvizsgálat fedi fel a rendellenességek nyomait, mint például a kortizolszint ingadozásait vagy a májfunkciós zavarokat.
Segíthet egy ACTH-stimulációs teszt is, hogy a pontos kortizolszinteket felmérjék. Végül, ha szükséges, képalkotó vizsgálatok, mint az ultrahang vagy CT/MRI segítségével ellenőrizhetik a mellékveséket és az agyalapi mirigyet is.
Kezelési lehetőségek: van remény!
Mi a helyzet a kezeléssel? Szerencsére a Cushing-szindrómára léteznek megoldások. Az agyi eredetű formát általában gyógyszerrel próbálják kezelni a szakemberek. Gondoljunk például a trilostan nevű szerre, ami gátolja a kortizol termelését. Komolyabb esetben a sugárkezelés vagy műtéti megoldások is szóba jöhetnek.
A mellékvese-eredetű problémáknál, ha daganat a bűnös, a műtéti beavatkozás jelenthet kiutat, bár a gyógyszeres kezelés itt is lehetőség. Az iatrogén formánál viszont a szteroidok fokozatos csökkentése lehet a legjobb megoldás.
(x)