Hogyan válasszuk ki vállalkozásunk jogi formáját? (x)

Amikor az ember saját vállalkozás indítását tervezi, az egyik legfontosabb döntés, ami hosszú távon alapvetően meghatározza a vállalkozás sikerét, a megfelelő gazdasági forma kiválasztása. 

Ez a döntés alapvetően befolyásolja a vállalkozás működését: hatással lesz az adózási kötelezettségekre, meghatározza a kockázatvállalás mértékét, és azt is, hogy milyen hitelezési vagy támogatási lehetőségekkel tud élni. 

A cégalapítás során egy egy jól átgondolt választás stabil, megbízható alapokra helyezheti az üzleti tevékenységet, míg egy rosszul megválasztott forma komoly anyagi és jogi következményekhez vezethet.

férfi egy irodában

Mit jelent a gazdasági társaság?

A gazdasági társaságok olyan vállalkozási formák, amelyeket egy vagy több személy hoz létre azért, hogy közösen végezzenek üzleti tevékenységet és nyereséget érjenek el. Ezeknek a társaságoknak a tagjai pénzbeli vagyoni hozzájárulást tesznek, és vállalják a közös kockázat viselését, illetve a nyereség megosztását. 

Jogilag különböző formák állnak rendelkezésre, a választás attól függ, a tagok milyen mértékben vállalnak felelősséget a vállalkozás kötelezettségeiért. Az egyik legismertebb forma a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), ahol a tagok csak a bevitt tőkéjük erejéig felelősek.

A különböző vállalkozási formák egyedi jellemzői

Mielőtt választana, érdemes pontosan megismerni a különböző cégformák jellegzetességeit. A korlátolt felelősségű társaság azok számára ajánlott, akik szeretnék csökkenteni a vállalkozás kockázatát, hiszen ebben az esetben személyes vagyonuk nem kerül veszélybe, csak a társasághoz bevitt tőke. Magyarországon legalább 3 millió forint szükséges egy kft alapítása esetén.

A nagyobb tőkeerőt igénylő vállalkozások számára a részvénytársaság (Rt.) az optimális választás, amit kétféleképpen lehet megvalósítani: zártkörű részvénytársaság formájában, ahol legalább 5 millió forintot kell összegyűjteni, vagy nyilvánosan, ahol minimum 20 millió forint alaptőkét kell biztosítani. E forma esetén a tulajdonjog részvények formájában létezik, a működés pedig szigorúbb szabályok szerint zajlik.

Az egyszerűbb cégtípusok közül kiemelkedik a betéti társaság (Bt.), ahol a beltag teljes vagyonával felelős, miközben a kültag felelőssége korlátozott. Ez egyszerűbb megoldás a vállalkozás számára, de kockázatosabb. Végül van még a közkereseti társaság (Kkt.), ahol minden tag közösen vállalja a cég tartozásait. Ez a forma jellemzően kisebb, családi vállalkozások körében népszerű.

Az optimális választás fontossága

A gazdasági forma kiválasztása nem csupán adminisztratív feladata a cégalapításnak, hanem egy stratégiai döntés is, amely az elkövetkező évek meghatározó tényezője lesz. Gondolt már arra, hogy a felelősségvállalás mennyire fontos kérdés?

Egyes formák esetén a személyes vagyon is kockázat alá kerülhet, míg más formák esetén a résztvevők csak a társaságba bevitt közös vagyon mértékéig felelősek. Ezért is fontos, hogy döntését alaposan átgondolja, és ha szükségesnek érzi, kérjen tanácsot szakértőktől.

A Logosz Cégcsoport széles körű szolgáltatásaival segít eligazodni a cégalapítás bonyolult világában: székhelyszolgáltatást, könyvelési tanácsadást és további hasznos szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleik számára, hogy a vállalkozás számára legmegfelelőbb forma mellett döntsön.

(x)

Orbánt is többször küldtem el már a p****ba – Hont Andrással beszélgettünk az Ötmédiáról, Magyar Péterről és a selyemmajmozásról (Media1, 2024.12.23.)

Mint arról a Media1 december elején beszámolt, távozott az Átlátszótól Hont András újságíró, publicista és Ceglédi Zoltán politikai elemzővel közösen médiavállalatot alapított Ötmédia néven, illetve ehhez kapcsolódóan az új cég megszerezte az ÖT nevet. A napokban már el is kezdte működését az ATV és az Index partnersége mellett az Ötmédia.

Honték projektjét többen, köztük Facebookon Tóta W Árpád publicista (aki a Korányi Dávid nevéhez köthető Action for Democracy támogatását felhasználva tavaly ugyancsak médiavállalatot alapított) és Puzsér Róberték a YouTube-on is hevesen bírálták, Puzsérék hosszú műsort is szenteltek a témának.

A Media1 az általuk hangoztatott állításokkal is szembesítette a friss podcast epizódban Hont Andrást, aki Puzsérék több állítását is valótlannak nevezte. Hont beszélt az Öt név megszerzésének körülményeiről, a projekt létrejöttének okairól és az elképzeléseikről, és arról is, miből, hogyan lesz bevétele a cégnek – sőt mint kiderült, több kft.-ről is szó van.

Hont András az ÖT című tévéműsorban az ATV képernyőjén
Hont András az ÖT című tévéműsorban az ATV képernyőjén

Hont a beszélgetés során cáfolta, hogy a projekt a MOL-tól vagy a MOL alapítványától támogatást kapott volna, ahogy azt Tóta W Árpád és Puzsérék híresztelték. Hont elmondta, miért fordítottak 3 millió forintot (tehát a cég teljes alapító tőkéjét) arra, hogy megszerezzék az ot.hu domént. Az interjú során a Media1 rákérdezett arra is, hogy az ATV-n az ősszel egy ideig bizonytalan volt, hogy elindul-e egyáltalán az eredetileg augusztus 26-ra beharangozott ÖT című tévéműsor, de Hont azt mondta, nem emiatt döntöttek az új tartalomközpont elindítása mellett, és egyébként nem aggódott, amikor egy ideig nem tudták, folytatódik-e a műsor az ATV-n.

Szóba került a Honttal való beszélgetés során az is, hogy az Átlátszótól való távozásában volt-e szerepe abban, hogy egyes Magyar Péter-rajongók azzal fenyegették a tényfeltáró műhelyt, hogy megvonják a támogatásukat Hont miatt, aki gyakran került kemény szóváltásba Magyar Péterrel a közösségi médiában.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyébként többször is szóba került a beszélgetés során. Vele kapcsolatban Hont András elmondta, hogy Hont az Ötmédia projektet már 2022 körül, tehát jóval Magyar Péter 2024 februári színre lépése előtt elkezdte tervezni, csak akkor ennek kivitelezése egy súlyos baleset miatt elhúzódott. Hont ugyanakkor nem tagadta, hogy a projektre Magyar idei felbukkanása is serkentőleg hatott, gyorsította azt, ugyanis Honték úgy érezték, túlságosan kritikátlan Magyar Péterrel kapcsolatban a baloldali sajtó egy jelentős része. Hont az interjúban „Magyarpéterista közlönynek” nevezte az egyébként kék állami hirdetésekkel kitömött Népszavát, és bírálta, hogy több más lapban is kritikátlanul, alapos tényellenőrzés nélkül mennek át Magyar állításai. Az ÖT ugyanakkor közel sem csak Magyar Péter bírálatáról szól majd – hangsúlyozta Hont.

A Media1 megkérdezte Honttól a saját személyét ért kritikákról is, így például hogy nem érzi-e aggályosnak, hogy gyakran a „selyemmajom” kifejezést használva emlegeti Magyar Pétert: miért nem hívja inkább „volt NER-lovagnak” vagy „volt NER-kegyeltnek”, nem üt-e vissza egy ilyen rendkívül erős kifejezés használata, a selyemmajmozás? Hont a beszélgetés során többek között azt mondta erre, vállalja a saját szavait és ezért a felelősséget, egyébként Orbán Viktort is gyakran küldi el erős szavakkal, és szerinte nagyon is indokolt, hogy publicistaként ne finomkodjon Magyar Péterrel kapcsolatban sem.

A teljes podcast beszélgetésünk Hont Andrással, az Ötmédia alapítójával az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.

  Feliratkozhat a vipcast powered by Media1 Podcastra! Elérhető a podcast Spotify-oniTunes-on, és más podcast platformokon keresztül is. A podcasthoz kapcsolódóan ajánljuk a Media1 hírportált is, mely a www.media1.hu oldalon érhető el. A Media1 RSS csatornájára feliratkozva mindig elsőként értesülhet a média világának híreiről! Kérheti a Media1 híreit Telegram applikációval is. A Media1 műsorával többek között az alábbi rádiókban is találkozhat:
  • Budaörs Rádió (Budapest FM 104,8 MHz)
  • Balaton Rádió (Siófok FM 88,7 MHz)
  • Maxi Rádió (Gyöngyös FM 92,4 MHz)
  • Mega Rádió (Békéscsaba FM 98,4 MHz, Orosháza FM 90,2 MHz, Gyula FM 90,5 MHz)
  • Csaba Rádió (Békéscsaba FM 88,9 MHz)
  • Radio-B (online rádió)
  • Hobby Rádió (online rádió és egyes kábelszolgáltatók set-top-boxain)
  • Radio N Café (online)
  • Pannónia Rádió (online)
  • Menő Rádió (online)