Létezik-e digitális immunrendszerünk? Szükség van rá? Ha szükség van rá, de még nincs vagy gyenge a digitális immunitásunk, akkor hogyan lehet kifejleszteni és megerősíteni? Fülöp Hajnalka készített interjút a Digitális Immunerősítő ProgramrólPoór Csabával, az Új Nemzeti Központ kommunikációs vezetőjével. Majd a stúdióban azzal folytattuk, hogy a programban a „Tudatosság” munkacsoport mivel foglalkozik, és miért kell a tudatossággal éppen a „digitális immunrendszerünk” kapcsán foglalkozni.
Poór Csaba kommunikációs vezető és Fülöp Hajnalka arról beszélgetnek, miért kell a tudatossággal éppen a digitális immunrendszerünk kapcsán foglalkozni.
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Épített pókerrobot – magyar találmány egy 12. osztályos középiskolástól
Az emberek már a számítógép feltalálása óta arra törekednek, hogy automatizálják a környezetet. Minél könnyebb és gyorsabb legyen az élet – vallják az innovátorok és a tudósok. A találmányok pedig szép lassan be fognak kerülni, vagy már bekerültek az hétköznapok világába is. A robotokról már az ókorban fantáziáltak, viszont az elektromosság feltalásáig nem építhettek olyan önműködő szerkezeteket, melyeket ma robotoknak hívunk. Újabb és újabb az ember, majd később a számítógép által vezérelt gépeket találtak ki és építettek meg. Gondolhatunk itt a háztartási eszközökre, ipari és mezőgazdasági, űrkutatást, az egészségügyet szolgáló, vagy éppen szórakoztató funkcióval rendelkező robotokra.
Tendenciaszerűen megfigyelhető, hogy egyre okosodik körülöttünk a lakóház, a munkahely, hiszen az a cél, hogy az embereknek könnyebb legyen elvégezni bizonyos cselekvéseket. A telefon, a televízió, zenelejátszó, mind egyre komplexebb, sokkal többet “tud”, mint eddig. A kikapcsolódás is nagyrészt egy ilyen “kütyü” segítségével történik. Alkalmazásokkal, szoftverekkel és egyéb programokkal játszunk, nézünk meg egy filmet…
Így van ez egy olyan reneszánszát élő játékkal is, mint a póker. A kétezres évek elején a pokeres játékok robbanásszerűen kezdtek el terjedni, az internet és az online pókerszoftverek megjelenésének köszönhetően. Ahogy egyre több és több számítógép, és az internet is elérhetőbbé vált, több millióan ültek le játszani, akik lehet, hogy addig nem is találkoztak vele. A szoftverek egyre fejlődtek, gyorsabbak, interaktívabbak lettek és persze nem csak online, a játéktermekben is volt olyan gép, amelyet „videopoker-nek” is hívtak. Az online világhoz kapcsolódik a „pókerbotok” megjelenése. Az ügyes kitalálók úgy programozták a botot, hogy helyettük játsszon. Ám felfedezték ebben a csalás lehetőségét is, ezért ma már tilos használni, bár még nehéz kiszűrni. A másik oldal is megjelent, hogy miként lehet ezt jó célra felhasználni, nem csalásra. Egyértelműen a használt botokat könnyebb észrevenni egy oldalon, ha a ismerik már minden lehetőségét. Így jött létre 2006-ban egy verseny olyanok számára, akik ilyen botokat terveznek. Egy mesterséges intelligenciával foglalkozó konferencia keretében rendezték meg az első ilyen mérkőzést. Mivel a sakkot, a backgammont és hasonló logikai játékokat már – mondhatni – „megfejtették”, a póker új kihívásokat jelent a programozás szempontjából, hiszen rengeteg véletlen eseményt, vagy rejtett információt (például az ellenfél lapja) is tartalmazhat. A szerencsés nyertes pedig lehetőséget kap a további kutatásra.
Épített robot 12. osztályos fiatalembertől
Hegyesi Donát 12. osztályos feltaláló
Joggal kérdezhetnénk, akkor mi a helyzet az épített robotokkal? Volt már arra példa, hogy valaki egy pókerező robotot építsen, amelyik élőben tud emberrel játszani. Egy tavalyi magyar versenyen pedig egy középiskolás diák, Hegyesi Donát kapott díjat fejlesztéséért, mely szintén egy programozott webkamerával felszerelt robotkar volt, amivel még élvezhető is a játék. A jövő pedig még több ehhez hasonló, és még merészebb találmányt rejteget a pókerrel kapcsolaban.
Hegyesi Donát egyébként épp az Egyesült Államokba készül, ő képviseli ugyanis Magyarországot az Intel nemzetközi innovációs versenyén.
Debrecenbe autóztam, hogy megismerkedjek személyesen Donáttal, megnézzem a találmányát, és megtudjam, hogyan tudja a fejlesztést összehangolni az iskolai tanulmányaival.
Az interjú hangfelvétele a nyilacskás lejátszógombra indul, vagy akár le is tölthető.
Ezúttal nem Hoffmann Rózsával, hanem egymással, 3 millió forintért és a befektetők kegyeiért csatáztak az egyetemisták. Ugyanis idén is folytatódott a Blind Investment versenysorozat, ahol vállalkozni vágyó egyetemisták bizonyíthattak a nekik felajánlott 3-3 millió forintért.
A fiatalok a Műegyetemről (BME) és a Közgázról (BCE) érkeztek, így a startup verseny tétje egyúttal az is volt, hogy a két egymással rivalizáló oktatási intézmény hallgatói közül kik bizonyulnak jobbnak. Csakúgy mint korábban, a verseny során ezúttal is minden előadónak 2-2 perce volt bemutatni elképzelését, majd a zsűri és a hallgatóság kérdéseire válaszoltak.
Ahogy az egyik előadó fogalmazott: „a jó elevator pitch olyan, mint a miniszoknya: elég rövid ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést, de elég hosszú ahhoz, hogy lefedje a lényeget.” Nézzük, mennyire felelt meg ennek a követelménynek a Budapest Running tours, az E-könyv gyár, az eduBOT, a MiniBrake, a BProgi és az eNeum.
Klikk a lejátszógombra, és már indul is a hangfelvétel, melyben az egyetemisták bemutatták startup projektjeiket!
Egyébként a MNG Investments 3-3 millió forintos befektetését végül a MiniBrake-nek – Szirtes Marcell, Bognár Dániel, Szesztay Péter; és az E-könyv gyárnak – Pájer Donát ítélte a szakmai zsűri.
A vipcast.hu az esemény médiatámogatójaként lehetett jelen az eseményen.
Végezetül még egy kis adalék. Ezt a riportot a díjátadást követően készítették a szervezők:
25 év alattiak csaptak össze a Budapesti Értéktőzsdén a II. Blind Investment startup versenyen. A BÉT pódiumán a döntőbe jutott projektek – az Expendo, a Lightpole, a Törpe Angol, a Szertelen apró lépések, a TravelWild és a Tárgyaló, az üzleti pub – kaptak lehetőséget, hogy mindössze 2-2 percben, valamint ezt követően a zsűri és a közönség kérdéseire válaszolva bemutathassák ötleteiket, csakúgy, mint néhány héttel ezelőtt a női startupok képviselői.
A tét a versenyzők számára az volt, hogy melyikük kap 3-3 millió forintos befektetést az MNG Investmentstől. A vipcast.hu az esemény médiatámogatójaként lehetett jelen és oszthatja meg az előadásokat visszahallgatható formában. A nyilacskás lejátszógombra kattintva indul is a hangzóanyag.
És hogy kié lett a 3-3 millió? Ezúttal a TravelWild és az Expendo ötletgazdái jutottak forráshoz. A versenysorozat folytatódik, a vipcast.hu pedig erről is beszámol majd. Egyetértesz a döntéssel? Vagy inkább másokat juttattál volna tőkéhez? Írd meg egy kommentben!
Ki „menti” ki a „mamahotelból” a mostanában bumeránggyereknek vagy másképp „gyernőttnek” említett fiatalokat a szülői házból, ahol akár 30 évesen is gondoskodnak róluk?
Alpár Balázs, Kontra Műhely
Hol ismerkedhetnek manapság a fiatalok, vannak-e még igazi közösségek? Mit jelent a mai generáció számára a Facebook? Milyen értékekben hisznek az 1980-as években születettek? Alpár Balázzsal, a fiatal értelmiségieket tömörítő Kontra Műhely egyik alapítójával, a generáció egyik tagjával, az egyébként egyre ismertebb zenész-zeneszerzővel többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk, no és persze a zenészek életéről.
