A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt dr. Tóth Ágnes oktatatási szakértő, a METU (Budapesti Metropolitan Egyetem) elnök-vezérigazgatója, akivel azzel kezdtük a beszélgetést, hogy továbbra is olyan divatos-e még a médiaoktatás Magyarországon, mint régen, majd beszélgettünk az oktatás és azon belül a médiaoktatás aktuális és jövőbeni kihívásairól, de szóba került az is, hogy milyen hatása volt a COVID-19 világjárványnak a felsőoktatás és az egyetemek helyzetére.
Dr. Tóth Ágnes, a METU (Budapesti Metropolitan Egyetem) vezérigazgatója és Szalay Dániel (Media1) beszélget 2022. szeptember 2-án, a Media1 podcast- és rádióműsorának felvételén. Fotó: Révész Zsuzsa
Szóba került a tudomány megítélése és az, hogy az utóbbi években sokan megkérdőjelezik a tudományok hitelességét, álhírt emlegetnek egyes tudományok eredményei kapcsán – érzik-e mindezt az oktatási szférában is, és kell-e ez ellen tenni, illetve hogyan? Szóba kerültek a felsőoktatási rangsorok és az, hogy Magyarország nem áll jól a globális rangsorokban, de beszélgettünk arról is, hogy például az elméleti, lexikális tudás oktatására milyen hatása van/volt az internetes keresőrendszereknek mint amilyen például a Google. Az interjúban az is felmerült, hogy az oktatás mennyiben tud igazodni ahhoz, hogy számos szakma a jövőben valószínűleg eltűnik, egyes munkakörökben robotok váltják a munkaerőt. Milyen hozzáadott értékeket tud nyújtani az állami képzéshez képest egy magánegyetem?
Immár négy éve a kínaiak is tényként állíthatják, hogy sikeresen juttattak technikai eszközt a Hold felszínére. A Jáde nyúl nevű egység nagyon jó fényképeket készített a szomszédos égitest felszínén, de a Kínai Nemzeti Űrügynökség csak jóval később tette elérhetővé a fotósorozatokat. A Képtár rovatában Justin Viktor meg is mutat néhány képet a kínai űrkutatók által készített galériából.
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Imets Tamáscsíkszeredai fiatalember már egy sor, fiataloknak járó nemzetközi kutatási ösztöndíjat nyert eszközeivel, melyek közül ezúttal a gondolattal vezérelt eszközről számol be csíkszeredai tudósítónk, Páll Zelinda. Tamás esete azért is érdekes, mert eleinte művészeti szakközépiskolás volt, de jelenleg matematika-informatika szakon tanul. Tudósítónk egy friss fejlesztést, a segítő célú drónt is megemlíti.
Páll Zelinda csíkszeredai tudósítónk
A podcast hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Készül a Digitális Talkshow 2015. október 20-i adása
Mindössze pár nap telt el azóta, hogy publikáltuk a Digitális Talkshow Mindenkinek (DTM) túrkevei speciális különkiadását, most pedig máris meghallgatható a legújabb, október 20-i adásunk, amiben immár szokásunknak megfelelően sok-sok témát tárgyaltunk meg. Szó esett az új Star Wars epizódról, szintetikus bőr fejlesztéséről, élőben jelentkeztünk a Marketing&Media TOP25 Digital Gálájáról, ahol interjút készíthettünk a digitális világ legmeghatározóbb női szereplővel, szó esett a Flash technológiáról, Jean-Michel Jarre legújabb albumáról, valamint a # jelről, a mesterséges intelligenciáról, testre szabott hirdetésekről és a felnőtt témájú weboldalakról is beszélgettünk. Íme a részletek és persze maga az adás!
Az erő legyen veletek! Már csak két hónapot kell kibírni, és a mozikban az év legjobban várt filmje. Addig is, itt a Star Wars 7. epizódjának utolsó előzetese: az asztaltársaság az ütős két és fél perc apropójával nyitja a műsort, és megtudhatjuk mi tetszett nekik az előzetesből. Szintetikus bőr fejlesztésén dolgoznak a Stanford Egyetem kutatói: Justin Viktor elmondja, hogyan lesz képes a mesterséges bőrfelület valódi érintés érzetét létrehozni az agyban és miért hasznos ez a fejlesztés.
Az oroszok már a Flash-ben vannak! Egy orosz hackercsoport még tavasszal használta ki a rést a rendszerben. A Flash Player gyártója, az Adobe most befoltozta a biztonsági lyukat – Keleti Arthurtól halljuk az összképet. Az elektronikus zene nagy öregje, és egyik úttörője, Jean-Michel Jarre legújabb albumán a műfaj kiemelkedő előadóival megalkotta legújabb, „Electronica 1 – The Time Machine” című albumát – Szilágyi Árpád ajánlja. Szalay Dániel élőben, a főszervező Marketing&Media stratégiai igazgatójával, Nyomárkay Kázmérral együtt jelentkezett be a TOP25 Digitális Gála helyszínéről: az este folyamán kiderült, hogy ki jelenleg Magyarország 25 legmeghatározóbb digitális arca. Kik lehetnek egyáltalán meghatározó digitális arcok? Kik lettek a nyertesek? Válaszok a műsorban. Az üzleti tartalmú szövegek 20%-át mesterséges intelligencia fogja létrehozni algoritmusok segítségével. Két-három év múlva már ez lehet a trend a Gartner jóslata szerint. Keleti Arthur avat be a részletekbe. Az online pornóoldalak nézegetésének veszélyei: bármikor nyilvánosságra kerülhet, hogy milyen „felnőtt” témájú oldalakon járt a netező.
Kirobbanóban a következő, személyiségi jogokat is érintő botrány? Justin Viktortól hallhatunk az ügyről. Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója a legújabb online felmérésükről beszél, melynek egyik eredménye, hogy a hazai netezők 80%-a szokott találkozni olyan hirdetéssel, amiről úgy érzi, hogy kifejezetten rá van szabva. Vajon mit gondolnak erről a netezők a személyre szabott reklámokról?
Az Infoszótárban pedig kiderül, hogy mi az a hashtag? Talán sosem lesz jó magyar megfelelője kifejezésnek, de Szilágyi Árpád mégis mond egy tippet: „címkés kereszt”, Bódi Zoltán, a netnyelvész reagál.
A műsor végén újra Szalay Dániel kap szót, a TOP25 Gála helyszínén pedig egy rövid spontán interjút készített a magyarországi digitális piac legmeghatározóbb női szereplőjével, Bánhegyi Zsófiával.
A hangfelvétel lejátszása a „play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.
Szerkesztő-műsorvezető: Szilágyi Árpád
Résztvevők: Bódi Zoltán, Justin Viktor, Keleti Arthur, Kurucz Imre, és külső helyszínről jelentkezett a Google Hangouts rendszer segítségével Szalay Dániel
Konferálás és keverés: Czinege Levente
Szignál: LukHash zenéje, www.lukhash.com
Hangtechnikus: Soltész Levente
Utómunka feladatok: Kunovics Anita és Soltész Levente
Fotók: Igazi Violett, www.facebook.com/IGAZIZOOM
Épített pókerrobot – magyar találmány egy 12. osztályos középiskolástól
Az emberek már a számítógép feltalálása óta arra törekednek, hogy automatizálják a környezetet. Minél könnyebb és gyorsabb legyen az élet – vallják az innovátorok és a tudósok. A találmányok pedig szép lassan be fognak kerülni, vagy már bekerültek az hétköznapok világába is. A robotokról már az ókorban fantáziáltak, viszont az elektromosság feltalásáig nem építhettek olyan önműködő szerkezeteket, melyeket ma robotoknak hívunk. Újabb és újabb az ember, majd később a számítógép által vezérelt gépeket találtak ki és építettek meg. Gondolhatunk itt a háztartási eszközökre, ipari és mezőgazdasági, űrkutatást, az egészségügyet szolgáló, vagy éppen szórakoztató funkcióval rendelkező robotokra.
Tendenciaszerűen megfigyelhető, hogy egyre okosodik körülöttünk a lakóház, a munkahely, hiszen az a cél, hogy az embereknek könnyebb legyen elvégezni bizonyos cselekvéseket. A telefon, a televízió, zenelejátszó, mind egyre komplexebb, sokkal többet “tud”, mint eddig. A kikapcsolódás is nagyrészt egy ilyen “kütyü” segítségével történik. Alkalmazásokkal, szoftverekkel és egyéb programokkal játszunk, nézünk meg egy filmet…
Így van ez egy olyan reneszánszát élő játékkal is, mint a póker. A kétezres évek elején a pokeres játékok robbanásszerűen kezdtek el terjedni, az internet és az online pókerszoftverek megjelenésének köszönhetően. Ahogy egyre több és több számítógép, és az internet is elérhetőbbé vált, több millióan ültek le játszani, akik lehet, hogy addig nem is találkoztak vele. A szoftverek egyre fejlődtek, gyorsabbak, interaktívabbak lettek és persze nem csak online, a játéktermekben is volt olyan gép, amelyet „videopoker-nek” is hívtak. Az online világhoz kapcsolódik a „pókerbotok” megjelenése. Az ügyes kitalálók úgy programozták a botot, hogy helyettük játsszon. Ám felfedezték ebben a csalás lehetőségét is, ezért ma már tilos használni, bár még nehéz kiszűrni. A másik oldal is megjelent, hogy miként lehet ezt jó célra felhasználni, nem csalásra. Egyértelműen a használt botokat könnyebb észrevenni egy oldalon, ha a ismerik már minden lehetőségét. Így jött létre 2006-ban egy verseny olyanok számára, akik ilyen botokat terveznek. Egy mesterséges intelligenciával foglalkozó konferencia keretében rendezték meg az első ilyen mérkőzést. Mivel a sakkot, a backgammont és hasonló logikai játékokat már – mondhatni – „megfejtették”, a póker új kihívásokat jelent a programozás szempontjából, hiszen rengeteg véletlen eseményt, vagy rejtett információt (például az ellenfél lapja) is tartalmazhat. A szerencsés nyertes pedig lehetőséget kap a további kutatásra.
Épített robot 12. osztályos fiatalembertől
Hegyesi Donát 12. osztályos feltaláló
Joggal kérdezhetnénk, akkor mi a helyzet az épített robotokkal? Volt már arra példa, hogy valaki egy pókerező robotot építsen, amelyik élőben tud emberrel játszani. Egy tavalyi magyar versenyen pedig egy középiskolás diák, Hegyesi Donát kapott díjat fejlesztéséért, mely szintén egy programozott webkamerával felszerelt robotkar volt, amivel még élvezhető is a játék. A jövő pedig még több ehhez hasonló, és még merészebb találmányt rejteget a pókerrel kapcsolaban.
Hegyesi Donát egyébként épp az Egyesült Államokba készül, ő képviseli ugyanis Magyarországot az Intel nemzetközi innovációs versenyén.
Debrecenbe autóztam, hogy megismerkedjek személyesen Donáttal, megnézzem a találmányát, és megtudjam, hogyan tudja a fejlesztést összehangolni az iskolai tanulmányaival.
Az interjú hangfelvétele a nyilacskás lejátszógombra indul, vagy akár le is tölthető.
Néhány tízmillió forint befizetése, és már indulhat is az űrbe?! Rövidesen rutinszerűvé válhatnak az űrutazások. Ráadásul most esély nyílt rá, hogy újabb magyar utazzon az űrbe – erről beszélgettünk az egyik esélyessel, Pieke Ágostonnal, aki azt reméli, hogy hamarosan – még ha csak rövid időre is – de megtapasztalhatja azt, milyen érzés is lenézni a Földre olyan magasságból, amikor már érzékelhető, hogy bolygónk kerek…
Pár hete döbbenten olvastam az egyik napilap, a Metropol kampányának sajtóközleményét, ami arról szólt, hogy az általuk kiírt pályázat győztesét elreptetik majd az űrbe. Viccnek, átverésnek tűnt az egész, azt gondoltam, talán csak valamiféle szimulátorban kipróbálhatják a nyertesek, milyen is lehet odafenn, a nagy messziségben. De úgy tűnik, nem viccről van szó, legalábbis Pieke szerint, akinek ezzel több éve dédelgetett álma valósulhat meg, ha megnyeri a versenyt, amelynek most zajlik az első, online szavazós fordulója.
Klikk a nyilacskás lejátszóra, és már indul is a hangfelvétel!
Pár év vagy évtized, és állandó lakosai lehetünk mi emberek a Holdnak. De hogy ezt megtegyük, először is folytatni kell a Földtől mintegy 384 ezer kilométerre lévő égitest vizsgálatát. E célt támogatja a Google nemrégiben kiírt versenye, a Lunar X Prize. Ahová úgy tűnik, egy magyar csapat, a Puli is bejutott.
A vipcast.hu hallgatói talán még emlékeznek rá, hogy a Puli projekt elindítóival néhány hónapja már készítettem egy interjút (ha nem, akkor klikk ide!), de most friss fejlemények vannak.
És ha már beszéltünk (ezúttal dr. Pacher Tiborral interjúztam), kitárgyaltuk azt is, milyen előnyei lennének a holdi létnek, és milyen akadályokat kell még ehhez legyőznie az emberiségnek.
Csak egy ugrás a Hold, pláne a Pulinak. Rendhagyó beszélgetés következik, rendhagyó emberekkel, akik nem kisebb dolgot vettek a fejükbe, mint hogy felküldik Pulit a Holdra. Nem, nem egy aranyos kutyust, hanem egy magyar űrjárót. Kezdeményezésükhöz most támogatókat keresnek, és ehhez létrehoztak egy céget is. Elsőre viccnek hittem, másodjára médiahacknek, pedig úgy tűnik, nem az. Miután megismertem őket, kezdem elhinni, hogy komolyan gondolják. Sőt, biztosan komolyan gondolják, de hogy céljuk valóra is válhat-e, az már más kérdés.
A Puli Space Technologies csapatából Vizi Pál Gáborral és Imre Lóránd Balázzsal beszélgettem.
A web 2.0 technológiát felhasználva, szórakoztatva népszerűsíti a természettudományokat. Zsiros László Róbertről, a Szertár blog alapítójáról van szó, akit ma már itt-ott idegenek is felismernek. Látványos kísérleteit, videóit ugyanis ma már internetezők tízezrei nézik. Nemrég a HVG Golden Blog díját is megnyerte, szórakoztató kategóriában.
Fotó: Kiss Ákos
A Margitszigeten vasárnap megrendezett blogtalálkozón beszélgettem Lacival terveiről, céljairól. Figyelem, az interjúban a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatások (pl. robbantás) is hallhatók! Ezek a blogtalálkozó hangzó lenyomataiként kerültek bele a beszélgetésbe.
