Nyitottak a podcastokra a magyarok

Ezúttal kivételesen nem egy hangzóanyagot ajánlok a vipcast látogatóinak figyelmébe, hanem egy különleges kutatást, melyet az NRC piackutató és a Petőfi Rádióban hallható Netidők című rádióműsor közösen készített. A felmérés készítői ugyanis (részben egyébként az én személyes kérésemre) nemrég megvizsgálták a podcast technológia hazai elterjedtségét, illetve azt, hogy mennyien használnak egyáltalán podcastokat.

Bár a kutatásról a Netidők blogjában barátaim kissé talán túlzottan pesszimistára sikeredett címmel („Nem veszik az adást”) számoltak be, az eredmények láttán én közel sem vagyok olyan csalódott. Ugyanis a piackutató cég 1000 fős mintán végzett (a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető) online kérdőíves kutatásából az derült ki, hogy a felnőtt magyar internetezők 4-5 százaléka szokott podcastokat hallgatni. Ez, bár százalékban kifejezve még relatíve alacsonynak tekinthető (nyilván nagyobb örömmel írnám le, hogy szinte mindenki csak podcastokat hallgat), ám ha kiszámoljuk, hogy ez ténylegesen hány embert jelent, szerintem egyáltalán nem is rossz ez a mutató, hiszen ma már viszonylag magasnak mondható az internetpenetráció, több millió ember lép fel rendszeresen az internetre. (Az NRC például a legutóbbi, még januárban publikált, internetpenetrációról szóló adatsorában  4,5 millió 15 évnél idősebb internetezőről írt.) Figyelembe véve, hogy ennek 4-5 százaléka már most is elérhető, ez több százezer embert jelent már most is. Mindez lehet, hogy kevés egy nagyobb tömegeket elérni képes rádiónak, egy kis költséggel üzemelő podcast esetében viszont izgalmas lehet.

Ráadásul benne van a potenciál, a növekedés lehetősége a jövőre nézve, hogy ahogy egyre inkább beépül a mindennapokba az internetezés az újonnan internetezők életében is, ahogy sikerül megismertetni az új emberekkel a podcast előnyeit, úgy nő meg az igényük új technológiák, például köztük a podcast kipróbálására.

De ismerve a vipcast látogatottságai adatait, vagy a podcastra állandó jelleggel feliratkozottak számát is kifejezetten pozitív bennem az összkép. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok a külföldről érkező (feltehetőleg magyar ajkú) látogató, akikkel a piackutatás valószínűsíthetően nem számolhatott, hiszen ők nem a hazai internetpenetrációba tartoznak. Ráadásul a podcastos hallgatói táborról az is tudható, hogy vélhetően érdeklődik a technológia és a modern eszközök iránt és magasabb státuszú, ami a hirdetők szempontjából fontos. Itt ráadásul szinte nulla a reklámzaj, azaz egy-egy kampány hatékonyabb lehet, például egy podcastos interjú szponzorációja esetén.

Kifejezetten pozitív az is, hogy nem csekély azok száma, akik nyitottak az ilyen típusú médiafogyasztásra. A felmérés azon résztvevői közül, akik ma még nem hallgatnak podcastot, minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy a jövőben kipróbálja a dolgot.

A kutatás készítői egyébként rákérdeztek arra is, hogy milyen eszközökről hallgatnak a magyar netesek podcastokat, de több más, a podcastokkal foglalkozó megállapítás is olvasható a Netidők blogjában.

A témáról várhatóan a közeljövőben készül egy rövid hangzóinterjúm Kurucz Imrével, az NRC kutatási igazgatójával.

Fiatalság, komolyság

25 év alattiak csaptak össze a Budapesti Értéktőzsdén a II. Blind Investment startup versenyen.  A BÉT pódiumán a döntőbe jutott projektek – az Expendo, a Lightpole, a Törpe Angol, a Szertelen apró lépések, a TravelWild és a Tárgyaló, az üzleti pub – kaptak lehetőséget, hogy mindössze 2-2 percben, valamint ezt követően a zsűri és a közönség kérdéseire válaszolva bemutathassák ötleteiket, csakúgy, mint néhány héttel ezelőtt a női startupok képviselői.

A tét a versenyzők számára az volt, hogy melyikük kap 3-3 millió forintos befektetést az MNG Investmentstől. A vipcast.hu az esemény médiatámogatójaként lehetett jelen és oszthatja meg az előadásokat visszahallgatható formában. A nyilacskás lejátszógombra kattintva indul is a hangzóanyag.

És hogy kié lett a 3-3 millió? Ezúttal a TravelWild és az Expendo ötletgazdái jutottak forráshoz. A versenysorozat folytatódik, a vipcast.hu pedig erről is beszámol majd. Egyetértesz a döntéssel? Vagy inkább másokat juttattál volna tőkéhez? Írd meg egy kommentben!

Női startupok a porondon

Új fajta, startupoknak szóló versenysorozat vette kezdetét a Budapesti Értéktőzsdén Blind Investment néven október elején. A megmérettetéseket egy-egy csoport – pl. nők, vagy később a 25 év alattiak – számára szervezik, hogy ezeket a sokszor mellőzött szegmenseket is bemutatkozási lehetőséghez és befektetéshez juttassák. Az első versenyen a nőké volt a főszerep. Mindenkinek 2-2 perce volt, hogy elmondja ötletét a zsűrinek. A zsűri és a nézők kérdései után a legjobbak azonnal 2-2 millió forintos befektetéshez jutottak.

A vipcast.hu, az esemény médiatámogatójaként lehet jelen az eseménysorozaton. Most tehát következzenek a női startupok (a Csini baba mindenkinek, a Céges családi napközi, a Háztartások pénzügyi angyala, a Hungarian Hangover – külföldiek élményszervize, a Szállás másképp és a bűntudat nélküli nassolást lehetővé tevő x-Keksz sütemény készítői) bemutatkozásai vágatlanul!

A végére még két információ. A blind investment fogalom viszonylag újnak számít, története Yuri Milner befektetőhöz köthető, aki 2011 januárjában 150 ezer dollárt “vakon” fektetett be a Y-Combinator inkubátorház bizonyos vállalataiba.

(A budapesti versenyen egyébként a Céges napközi, a Szállás másképp, illetve az X-Keksz kapott 2-2 millió forintos befektetést az MNG Investments-től.)

Nagykövet iroda nélkül

Egy ember, akinek nincsen irodája, titkárnője, diplomataútlevele, mégis nagykövetként emlegeti őt szinte mindenki. Hídvégi-Üstös Pálról van szó, akin mostanra végérvényesen rajta ragadt a Tisza Nagykövete megnevezés. 2006-ban, a súlyos természeti csapást okozó ciánszennyezés után több mint 800 kilométert úszott le a néhol mindössze 10 fokos Tiszán, hogy az emberek figyelmét ráirányítsa a megújuló folyóra.

Bár akkori, embert próbáló és csöppet sem veszélytelen akciója is óriási sajtóérdeklődést váltott ki, idén a „nagykövet úr” nem kevesebb mint 1750 embert, valamint 111 kelet-magyarországi települést is megmozgatott a Tiszavölgy Kalandtúra nevű kezdeményezéssel.

Hidvégi-Üstös PálEgy körülbelül 40 fős szervezői stábbal, EU-s forrásból 5 héten át a Tisza vidékére szervezett ingyenes kalandtúrákon vehettek részt az érdeklődők, akik szállást (kempingekben) és élelmet is kaptak. A résztvevőknek „csak” annyi dolga volt, hogy végigtekerjék a három napos túrákon a több száz kilométeres távot az ország legszebb tájain. A „csak”-ot persze érdemes erősen idézőjelbe tenni, hiszen 2012 legnagyobb öko-kalandtúráján az 1750, az ország legkülönfélébb helyeiről összesereglett ember – köztük idősek és fiatalok  – az öt hét alatt együttesen mintegy 850 kilométernyi távot, azaz alkalmanként átlagosan 170 kilométert tekert le.

Útközben pedig még különböző programoknak is részesei voltak. A pihenők során helyi termékeket (például kecskesajtot, kenyérlángost, mézet) kóstolgattak, kosárfonó, hálószövő, mézeskalács-sütő, fazekas mesterrel találkozhattak, fenntartható életmóddal kapcsolatos feladatokat oldottak meg, de nem maradt el a fizikai kihívás sem: kalandpályán csúsztak át folyók fölött, eveztek a Túron, a Tiszán, a Kurczán, a Tisza-tavon és holtágakon.

Hídvégi-Üstös Pállal a júniusban indult programsorozat utolsó hétvégéjén, egy szentesi pihenő során volt alkalmam egy hosszabb beszélgetésre. Itt nem csak a Tiszavölgy Kalandtúra eredményeiről, de önmagáról is mesélt a mikrofonom előtt, így arról is szó esett, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve. Merthogy az extrém sportolónak bőven vannak még álmai.

Klikk a nyilacskás gombra és hallgasd meg a beszélgetést, vagy töltsd le mp3 lejátszóra és vidd magaddal útközbenre!

Kiegészítésképp néhány emlék a túrákról:

És végül egy valóban személyes momentum, a számomra legjobb pillanat a 3. hétről, Tiszatarjánból:

A kanapészörfös

Molnár RitaNyelvtanulás, új emberek, új kultúrák megismerése, ingyenes szállás a világ szinte bármely pontján.

Ez a kanapészörfölés, vagyis couchsurfing.

A képen látható Molnár Rita rendezvényszervező. És kanapészörfös. No és nem mellesleg a magyar Couchsurfing blog bloggere.

Otthonában időnként a világ legkülönfélébb pontjairól hozzá érkező vendégeket fogad be pár éjszakára. Így számára merőben új kulturákat ismerhet meg, no és szó szerint világra szóló barátságokat is köthet. Sőt otthonában már egy olyan párt is vendégül látott, amelynek ellenkező nemű tagjai így találtak egymásra és a boldogságra. Rita azonban nem a szerelmet keresi ezzel a módszerrel, hanem így kívánja gyakorolni az angol nyelvet a nyelvvizsgája előtt, illetve a kölcsönösség jegyében maga is kihasználja a lehetőséget, hogy ha utazik valahová, a közösség tagjai őt is vendégül látják Új Zélandtól Japánig egy kanapén, sőt mint a beszélgetésben szó esik róla, már belföldön is igénybe vette ezt a lehetőséget.

(A most következő interjúm egy-egy rövid részletét esetleg már hallhattad a Kossuth Rádió délutáni magazinműsorában, a Trendidőkben. De csak a vipcast.hu hallgatói számára érhető el a teljes verzió, mellyel a részleteket illetően is képbe kerülhetsz a témát illetően.)

Dragon, az örök gyerek

A most következő alanyom Százhalombatta és Budapest között, ha fizikailag nem is, lélekben mindenképpen elhagyta a buszt. Gondolatai az űrig mentek. Önmagát örök gyerekként jellemzi.

Dragon György, GyuDragon György, vagy ahogy sokan ismerik, Gyu kötete, az Űrcsilliárdos épp arra vár, hogy megjelenhessen. Ahogy a Kossuth Rádió Trendidők című műsorában esetleg már hallhattad is tegnap egy rövid, általam készített interjúban (ha nem, akkor 16:45-nél találod: http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-07-05), egy új típusú publikálási mód lévén lehet, hogy ez meg is valósulhat. Gyuval azonban készült egy hosszabb beszélgetésem, afféle portréinterjú is, melyben nem csak a kötetről beszélgettünk, de kollégám, barátom életéről is. Még én is tudtam meg róla új dolgokat, pedig ismeretségünk több mint 10 évre nyúlik már.

Következzék tehát az interjú:

Rendelnél a kötetből? Az alábbi linken tudod támogatni, hogy megjelenhessen, és utána kapsz is belőle:

http://indulj.be/projektek/az-urcsilliardos/

Élet a Facebook után

Stefanek LászlóHajlítható képernyő; ultra HD felbontású, a felhasználókat felismerő televízió; irányított hangsugárzás, áramtovábbítás a levegőben, négyszer nagyobb kapacitású akkumulátorok, személyes asszisztenssé váló okostelefonok, melyek ha kell, lefoglalják nekünk az asztalt az étterembe, vagy megválaszolják a kérdéseinket; kiterjesztett valóság; f-commerce; közösségi keresés… Izgalmas előadást hallottam nemrégiben a Médiapiac újság nemrégiben megrendezett tapolcai médiakonferenciáján Stefanek Lászlótól, a PHD Network account director-ától. Van-e élet a Facebook után? Kitárgyaltuk, milyen innovációkon dolgoznak épp a k+f boszorkánykonyhákban, és mire kell készülnie a médiaiparnak…

 Az interjú a nyilacskás lejátszóra kattintva már indul is!

Végül pedig az előadás, ami a beszélgetés során többször is szóba került:
Mi jön a Facebook után?

Indul az űrturizmus

Néhány tízmillió forint befizetése, és már indulhat is az űrbe?! Rövidesen rutinszerűvé válhatnak az űrutazások. Ráadásul most esély nyílt rá, hogy újabb magyar utazzon az űrbe – erről beszélgettünk az egyik esélyessel, Pieke Ágostonnal, aki azt reméli, hogy hamarosan – még ha csak rövid időre is – de megtapasztalhatja azt, milyen érzés is lenézni a Földre olyan magasságból, amikor már érzékelhető, hogy bolygónk kerek…

Pár hete döbbenten olvastam az egyik napilap, a Metropol kampányának sajtóközleményét, ami arról szólt, hogy az általuk kiírt pályázat győztesét elreptetik majd az űrbe. Viccnek, átverésnek tűnt az egész, azt gondoltam, talán csak valamiféle szimulátorban kipróbálhatják a nyertesek, milyen is lehet odafenn, a nagy messziségben. De úgy tűnik, nem viccről van szó, legalábbis Pieke szerint, akinek ezzel több éve dédelgetett álma valósulhat meg, ha megnyeri a versenyt, amelynek most zajlik az első, online szavazós fordulója.

Klikk a nyilacskás lejátszóra, és már indul is a hangfelvétel!

Mennyit áldozna egy űrutazásra? Megírhatja kommentben…

Feliratkozott már erre a podcastra? Ha nem, itt az ideje… 
Végül egy kis videó…

Aki átírta a Kommunista Kiáltványt

A vipcast.hu vendége ezúttal egy élő legenda, a magyarországi reklámfilmes szakma egyik megteremtője.

Következik a Hurka Gyurka, a Skála Kópé, a Traubi, a Nem lehet megunni tejreklámok és még számtalan más legendás hírű magyar reklám kitalálója, aki 2500 reklámfilmjével még a Guiness Rekordok könyvébe is bekerült.

De vajon miért nem rendez már Sas István? Megkérdeztem ezt is.

Klikk a nyilacskás lejátszóra, és már indul is a hangfelvétel lejátszása…

Végül egy kis hangulat a régi reklámokból:

 

A vakok világa

Hogyan is élnek a látássérültek? Hogyan főznek, sminkelik-e magukat, mit hogyan találnak meg, szoktak-e facebookozni, hogyan nyaralnak, nem verik-e át őket a boltban a fizetéskor? Folytatódik a Vakrepülés színház tagjaival készült beszélgetés, immár néhány gyakorlati kérdéssel. (A beszélgetés első részéhez klikk ide!)

Klikk a nyilacskás lejátszóra, vagy alatta a letöltésre!

Az éjszaka tapintása

Különleges élmények értek nemrégiben egy speciális színházi előadás alkalmával. A Vakrepülés társulat „Az éjszaka tapintása” című előadására érkeztem, amiben amatőr vak színészek játszanak, teljes sötétségben. Az előadásra minden más megszokott színházi darabnál nagyobb interaktivitás jellemző, amiben óriási jelentősége van az illatoknak, a hangoknak, az érintésnek, de még vizet is spriccelnek a nézők közé…

De talán már ott kezdeném az élménybeszámolót, hogy a produkció kezdete előtt az épületbe belépve a kissé eldugott helyen lévő mosdót kerestem. Szokatlan érzés volt, hogy egy látássérült fiatalember, Pál Zsolt vezetett oda az épületben olyan otthonosan és természetességgel mozogva, mintha semmi szokatlan ne lenne abban, hogy ő vezet engem.

Egyébként Zsolttal és a vakokból álló színi társulat tagjaival az előadás után hosszabban is elbeszélgettünk, beavattak a látók számára misztikus világukba.

Máj Kriszta – ő énekelte annak idején a „Vakvagányok” című Tímár Péter film főcímdalát is –, valamint Pál Zsolt (Pille) és a színi társulat tagjainak jóvoltából a színdarabbal kapcsolatos információk után számtalan olyan tabukérdésre is választ kaphattam, mint például hogyan főznek a vakok, nem szoktak-e eltévedni az utcán, szoktak-e sminkelni, nem verik-e át őket a boltban a fizetéskor… de most hallgassunk bele legelőször is a darabba, illetve beszélgessünk erről!

A beszélgetésnek van egy második része is, érdemes meghallgatni azt is!

Okosít vagy butít a webvilág?

Okosodunk és elbutulunk. Felszínessé válunk és elmélyedünk a részletekben. Ez a látszólag egymásnak ellentmondó kettősség jellemzi a web és a felgyorsult kommunikáció mindennapjainkra gyakorolt hatását.

A beszélgetőpartnerem ez alkalommal egy pszichológus, egyetemi tanár, a BME Kognitív Tudományi Tanszékén tanít. Dr. Pléh Csabát hívtam fel, aki nemrég „Okosít vagy butít a webvilág?” címmel tartott előadást a Digitália 2011 konferencián.

(A hangfelvétel a nyílra kattintva indítható. Az interjú szerkesztett változata írásban is megjelent a Computerworld Online-on.)

Online piaci kihívások

Somogyi Endre, IABMilyen kihívásokkal szembesül jelenleg az online médiaipar, fenntartja-e az internetes site-okat az átkattintás alapú hirdetési modell, vagy új típusú üzleti modellekre van szükség? Az online marketing nemzetközi szabványosítási kérdéseivel és a piac élénkítésével foglalkozó szervezet, az Interactive Advertising Bureau európai irodájának elnökségi tagját, egyben az IAB Magyarország ügyvezetőjét, Somogyi Endrét kérdeztem a Digitália 2011 rendezvény szünetében.

(A hangzóanyag lejátszása a kis nyilacskára történő kattintással indul. Amennyiben inkább elolvasná az interjút, erre is lehetőség van a Computerworld Online-on, egészen pontosan itt)

Testre szabott magazinok

Innovációval mentenék meg a válság és a megváltozó olvasási szokások, az internet egyre erőteljesebb dominanciája miatt hanyatló nyomtatott lapok piacát. A digitális nyomdatechnika ugyanis nem csak lerövidíti az újságok nyomtatásának előállítási és terjesztési idejét, de akár arra is lehetőség van, hogy minden egyes olvasó más és más újságot kapjon minden reggel a postaládájába. Jönnek a testre szabott napi- és hetilapok – erről beszélgettünk Németh Györggyel, az Océ-Hungária Kft. ügyvezetőjével a Médiapiac havilap Digitália 2011 című konferenciáján.

Vacsora fehérben, Budapesten

Vacsora fehérben! Szokatlan őrület Európa nagyvárosaiban!  Ez alkalommal egy mókás kezdeményezésről beszélgetünk. Százak, sőt ezrek ülnek ki egységesen fehérbe öltözve évről évre olyan európai nagyvárosok tereire, mint például Berlin, Párizs, és töltenek el együtt pár órát díszesen megterített asztalok mellett. Ezzel nem kis meglepetést keltenek az arra járókban, akik csak azt látják, hogy az utolsó pillanatban megadott helyszínt fehér ruhás emberek lepik el, akik együtt fogyasztják el vacsorájukat.

A hír az, hogy szeptemberben Budapesten is lesz Vacsora Fehérben. A magyarországi, flashmob szerű kezdeményezést dr. Dudás Ágnes, valamint P. Tóth András indította útjára.

Dudás Ágnest arra kértem, avasson be bennünket a kezdeményezés hátterébe, és meséljen arról, mi a céljuk az eseménnyel.

 

Klikk a nyilacskás lejátszógombra, hogy elinduljon a hangfelvétel!

Végül, egy kis videó a hasonló, berlini kezdeményezésről:

Adatok a felhőben

Felhőinformatika, felhőszámítás, cloud computing – gyakran hallható, divatos szavak a jelenből. De vajon mit jelentenek ezek, és milyen üzleti kihívásokra adnak megoldást? Mi az előnye annak, ha felhőbe helyezzük át cégünk működését, és hogyan változtatja meg az üzleti folyamatokat a döntés? Nem jár-e ez túlzott veszélyekkel? Milyen megoldások, szolgáltatások érhetők el a felhőben? Mekkora az igény Magyarországon az üzleti folyamatok felhőbe való áthelyezésére?

Többek között ezekről kérdeztem egy cloud computinggal foglalkozó cég, az Elastoffice Magyarország ügyvezetőjét, Taivainen Krisztiánt.

A hangfelvétel a nyilacskás lejátszóra kattintva indul.

(Az interjú az Elastoffice Magyarország Kft. támogatásával készült.)