Interjút adott a Media1 podcast- és rádióműsorának Dömsödi Gábor.
Dömsödi Gábor a ZD-ben
Dömsödi októbertől Bokor község a szavazatok 100%-ával megválasztott polgármestere lesz, de még ezt megelőzően szeptemberben az ATV-n műsorvezetést is elvállalt, ő lett ugyanis a Fórum című műsor esti műsorvezetője. A műsorvezetésről, polgármesterségről, Havas Henrikkel való közös munkájuk és több évtizedes barátságának megszakadásáról, valamint Friderikusz Sándorról és Hajdú Péterről is beszélgettünk Dömsödivel, aki néhány éve könyvet is írt a témáról „Friderikusz és Hajdú serpája voltam” címmel. A beszélgetésben szóba került a kis települések helyzete, a politikusok fizetése, egy ilyen méretű település irányítása és több más aktuális téma, de még Dömsödi lakóhelyének helyi postása és egy légycsapó is. A felvételt nem sokkal Dömsödi ATV-s első szeptemberi műsorvezetése előtt rögzítettük, így bepillantást nyerhettünk a készülődésbe is…
A Dömsödi Gáborral készült teljes beszélgetés az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg, vagy akár le is tölthető.
A Media1 interjút készített nemrégiben az ABC News népszerű műsorvezetőjével, Trooper Bobbal, Béres Róberttel.
Trooper Bob (Béres Róbert) pályafutása alatt különösen a kreatív média használatáról vált ismertté, amellyel sokat tett a közlekedésbiztonságért. Jelenleg az ABC News csapatának tagja mint közlekedésbiztonsági szakértő és riporter, aki folyamatosan rója az utakat különlegesen felszerelt, telekamerázott autójával és egyedi stílusában jelentkezik be a legkülönfélébb, gyakran veszélyes helyszínekről és ad fontos információkat az autósoknak. Közvetlen stílusa és elkötelezettsége a közlekedésbiztonság iránt közkedveltté tette őt Dél-Karolinában és az Egyesült Államok más részein is. De ennél jóval-jóval többről van szó.
Trooper Bobért Facebookon is tízezrek rajonganak
A magyar származású médiasztár (és most a sztár tényleg a szó pozitív értelmében, mivel egy igazi jótevőről van szó!) (akire korábban Vujity Tvrtko is felfigyelt már egy riportjában), sok érdekességet árult el magáról a Media1 műsorában, az életéről és munkájáról.
Trooper Bob (Béres Róbert)
Elmesélte, hogyan került egy osztrák menekülttáborból, menekült család sarjaként az Egyesült Államokba, hogyan lett tengerészgyalogos, majd az év rendőre, később pedig Emmy-díjas sztárriporter az ABC Newsnál, és mi tette őt igazán híressé. Ha kíváncsiak egy különleges ember különleges életútjára és munkájára, ne hagyják ki a beszélgetést, amelyet az alábbi lejátszó segítségével hallgathatnak meg!
Béres Róbert otthonának egy szeglete: amerikai és magyar zászló leng
A beszélgetést az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg!
A Media1 podcast- és rádióműsorában ezúttal Sarkadi Nagy Mártonnal, az Átlátszó tényfeltáró műhely újságírójával beszélgettünk arról, hogy a lap peres úton megszerezte a nemrégiben létrehozott, Lánczi Tamás nevével fémjelzett Szuverenitásvédelmi Hivatal és több állami intézmény, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint két kamara között történt levelezések tartalmát arról, hogyan építene ki besúgó hálózatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Több hivatal együttműködésre nyitottnak mutatkozott.
Kiderült, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a levelezések alapján még magánszemélyek bankszámla adatait és más olyan információkat is szeretne megkapni, amelyek azt mutatják, hogy tényleg méltán nevezik sokan napjaink ÁVH-jának a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Hogy hogyan épül a besúgó hálózat, arról az alábbi kép alatt található lejátszó segítségével meghallgatható interjúból sokat megtudhatnak Sarkadi Nagy Mártontól.
Sarkadi Nagy Márton, az Átlátszó tényfeltáró újságírója
Nemrég egyébként Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is a Media1 podcastjának vendége volt – érdemes meghallgatni azt a beszélgetésünket is, amiben szintén sok szó esett a Szuverenitásvédelmi Hivatalról.
A Media1 augusztus 16-i különkiadásában jelentette be Borsány-Gyenes András, a Network4 vezérigazgatója és Varga Attila online fejlesztési és kommunikációs igazgató, hogy a cégcsoporthoz kerültek az olasz labdarúgó-bajnokság (Serie A Made in Italy), valamint az olasz kupa (Coppa Italia Frecciarossa) és az olasz szuperkupa (EA Sports FC Supercup) közvetítési jogai. A két vezető más bejelentéseket is tett a Network4 csatornáit és streamingjelenlétét illetően, és szó esett az őszi műsorkínálatról is.
A teljes beszélgetést meghallgathatják az alábbi lejátszó segítségével!
A Media1 Kéry Ferenccel, a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnökével készített beszélgetéséből kiderül, milyen kurrens témákról beszélgettek a legutóbbi „Kábelkonferencia” (az MKSZ rendezvényének) résztvevői, milyen trendek és kihívások foglalkoztatják a hírközlési szolgáltatókat, televíziós műsorterjesztőket és internetszolgáltatókat.
Kéry Ferenc, a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.
A Media1 vendége volt néhány nappal ezelőtt Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és újságírója.
Több mindenről is szó esett a beszélgetésben, többek között arról, hogy míg például a kormányközeli Demokrata című lap sajtóakkreditációt kapott a Párizsi Olimpiára, a Magyar Hang számára ugyanezt nem biztosította a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), és ez miért jelent problémát. Lukács úgy véli, politikai indíték van emögött, és van is néhány olyan dolog, ami szerinte ezt alátámasztja…
Beszélgettünk a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vegzált médiumokról és hogy mire számít Lukács ez ügyben.
Érintettük azt is, hogy Magyar Péternek, a Tisza Párt vezetőjének nemrég a Magyar Hanggal is konfliktusa volt és ez hogyan zajlott. (A jobboldali politikusnak már több, független médiummal is komoly összetűzése volt, lásd ezekről itt.) Szóba került az is, hogy miután a Facebook nem kegyes a Magyar Hanggal (mostanában szinte senkivel sem, aki politikát oszt meg), milyen más stratégiával próbálják elérni az olvasókat a közéleti tartalmaikkal. Beszélgettünk a Magyar Hang helyzetéről és jövőjéről is.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója a Media1 2024.07.29-i műsorának nyilatkozik
A Media1 teljes beszélgetése Lukács Csabával az alábbi lejátszóval hallgatható meg.
A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatója, akivel a zeneiparról és a szerzői jogdíjakról beszélgettünk, de jutott idő az irodalmi jogdíjak kérdésére is: mekkora összeget kapnak azok, akiknek a novelláit felolvassák? A beszélgetés során kielemeztük, hogyan alakult át az elmúlt időszakban a zeneipar és ezzel együtt a jogdíjak kérdése.
Fotó: Media1 / DALL-E / AI
Vendégünk elmesélte, hogy a megváltozó világhoz hogyan igazodott az egyébként már 1906 óta, vagyis immáron közel 120 éve működő Artisjus, hogyan dolgozzák fel azt a hatalmas adatot, amelyek a zenék sok milliárd felhasználására vonatkoznak és hogyan működik a közös jogkezelés.
Tóth Péter Benjámin elárulta, mekkora bevételtől esnének el a dalszerzők, ha nem lenne mindez, illetve szó esett arról, hogy hogyan történik a különböző dalszerzők (mintegy 19 ezer ember) között a jogdíjak szétosztása. Szó esett arról, hogy az egyes előadók között milyen nagy eltérések vannak. Az Artisjus munkatársa elmondta például, hogy van körülbelül 64 dalszerző, aki kiemelt összegeket kap.
Beszélgettünk arról is, hogy a zeneipar bevételein belül mekkora szeletet tesznek ki a különböző bevételek (például fellépti díjak, merchandise stb.) mellett a jogdíjak. Tóth Péter Benjámin elmesélte, hogy hogyan számolják ki, hogy például a Spotify, az iTunes, a YouTube Music vagy egy kereskedelmi rádió, esetleg egy közösségi rádió mekkora összeget fizet a zenei lejátszások után, illetve mi alapján határozzák meg a jogdíjakat.
Az Artisjus munkatársa elmondta, hogy milyen problémát okoz a zeneipar számára, hogy a jogdíj-tarifa inflációarányos megemelésére vonatkozó javaslatukat nem fogadta el az Igazságügyi Minisztérium, ezért beragadtak a korábbi tarifák a megelőző évi szinteken.
Rákérdeztünk, hogy milyen az együttműködés a zenemegosztó szolgáltatásokkal és megtudakoltuk azt is, hogy kell-e fizetni jogdíjat akkor, ha valaki egy podcastot indít, és abban zene is elhangzik, illetve miért vonatkoznak más szabályok arra, ha valaki Spotify-ra vagy YouTube-ra teszi fel a vonatkozó tartalmait, vagy ha egy saját szerverre helyezi el azt. A beszélgetésből kiderült, mekkora összeget kell fizetnie jogdíjként azoknak, akik online rádiót üzemeltetnek.
Érintettük a beszélgetésben az úgynevezett stockzenék kérdését is, valamint a kalózkodásról, torrentről és a zenei sikerlistákról is szó esett.
A Media1 május 6-i műsora, benne a teljes, Tóth Péter Benjáminnal készült beszélgetéssel az alábbi lejátszó segítségével hallgatható meg.
Nemrégiben vizsgálatot indított a pár hónappal korábban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó ellen, az oknyomozó műhely azonban jogi magyarázatot adva megtagadta az együttműködést a Lánczi Tamás vezette hivatallal.
Bodoky Tamás, a lap főszerkesztője a Media1-ben többek között erről és a lehetséges következményekről beszélgettünk, és arról, vajon meddig mehet még el a kormány a kormánytól független médiumok vegzálásában.
A teljes beszélgetést meghallgathatják az alábbi lejátszó segítségével, a fotó alatt!
Bodoky Tamás újságíró, az Átlátszó főszerkesztője Fotó: Turós Balázs
A beszélgetés apropóját Dull néhány hónapja indított rendszeres hírlevelében hétvégén megjelent cikk adta, ami arról szólt, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke (az interjú készítése után néhány órával, így a közzétételkor már elnöke) hogyan viszonyul a médiához és hogy saját médiarendszert próbál felépíteni.
Dull Szabolccsal szóba került, hogy Magyar Péter még a kormánykritikus médiumokkal is gyakran került konfliktusba mostanában, beleértve például a HVG-t, a 444-et és a Telexet is. Dull azt mondta, szakmaiatlan, ha erre a lapok úgy reagálnak, hogy nem mernek utánamenni Magyar Péter ügyeinek, nem mernek a párt hátteréről beszámolni, hogy elkerüljék, hogy az olvasóik emiatt lemondják az előfizetéseket.
Szóba került az ATV-s konfliktus és az is, hogy a politikus elkezdett visszatérni a csatornára, újra nyilatkozik nekik az Egyenes beszédből történt emlékezetes kivonulás után. Rájött volna, hogy mégsem kihagyható a lineáris televízió egyes szavazói rétegek eléréséhez és nem elég a YouTube, vagy más van emögött?
Az interjú készítésekor egyébként éppen 4 éves évfordulója volt annak, hogy Dull Szabolcsot elbocsátották az Indextől. Hogyan értékeli az elmúlt éveket, mennyire elégedett a mostani helyzetével? Ez is kiderül a beszélgetésből, ami a fotó alatt található lejátszó segítségével hallgatható meg.
Dull Szabolcs újságíró, politikai elemző, a Telex volt főszerkesztője (jobbra) és Szalay Dániel (Media1) balra
Mint arról a Media1 portál már beszámolt, a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves országjelentését hazánkról. A magyarországi helyzet 2023-ban sem javult, sőt, újabb kockázatok is megjelentek.
Erről beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Bleyer-Simon Konráddal, a Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának kutatójával.
Bleyer-Simon Konrád
A beszélgetést Bleyer-Simon Konráddal az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg.
Ahogyan azt a Media1.hu július 18-án megírta, közzétették a legfrissebb Reuters Institute Digital News Report kutatási jelentést, amiből többek között kiderül, mely médiumokat tartják a leghitelesebbnek a magyarok és a világ más országaiban élők, illetve hogyan alakulnak a médiahasználati szokások a világ különféle részein.
Az oxfordi egyetemen működő Reutsers Institute kutatásához magyar részről a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja volt a Reuters Intézet magyarországi partnere. A fejezet felelőse Bognár Éva, a Központ kutatója és programreferense. Felhívtuk Bognár Évát, hogy átbeszéljük az aktuális médiahasználati trendeket és mindazt, ami a kutatásból következik.
A Media1 műsora Bognár Évával az alábbi lejátszó segítségével hallgatható vissza, vagy akár le is tölthető.
Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezetője a Media1 2023.07.17-i műsorának vendége volt.
A beszélgetés elején a magyar médiumokat ért DDoS-támadásokról esett szó, majd a kiadókat új kihívások elé állító mesterséges intelligenciáról (AI / MI) beszélgettünk a magyar kiadók is jogdíjat szeretnének kapni a tartalmaik felhasználása után az AI-cégektől. Szó esett az internetes techcégekkel való jogdíj-vitáról, valamint arról az intézkedésről is, hogy a kormány lecsökkentette a napilapok áfáját.
Kovács Tibor, a Ringier Hungary ügyvezetője, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnöke
A Media1 podcastjának vendége volt M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke. A beszélgetésben elhangzott, hogy Magyarországon az újságírók helyzete nagyon bonyolult. M. Lengyel szerint a média ágazat munkajogi szempontból az egyik legvédtelenebbnek számít, miközben sokan dolgoznak benne.
Az újságírók között nagy különbségek vannak fizetések terén; míg a közmédiában egy kezdő újságíró bruttó 400 ezer forintot kereshet, addig vidéken gyakran csak 200 ezret kapnak. Sok újságíró nem alkalmazottként, hanem önfoglalkoztatóként dolgozik, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságukat. Általában az alacsony érdekérvényesítő képesség jellemző a hazai újságírókra, és különösen nehéz az érdekvédelem a jelenlegi jogi környezetben.
M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető elnöke a MÚOSZ egyik rendezvényén. Fotó: Ladányi András, Media1
Az érdekvédelem nehézségei ellenére vannak pozitív példák is. M. Lengyel László azt mondta a Media1 podcastjában, hogy például a Népszabadság bezárása – még ha elsőre esetleg bizarrul hangzik – szakszervezeti munkaügyi siker, majd kifejtette, hogy miért. A beszélgetésben szó esett a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) és a Sajtószakszervezet egymáshoz fűződő viszonyáról, és több minden másról is, ami az újságírók helyzetét érinti Magyarországon.
A teljes beszélgetés M. Lengyel Lászlóval meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
Néhány héttel ezelőtt publikálta a Be Social a magyar szeniorokra, azaz az 55 év felettiekre vonatkozó felmérését arról, hogyan viselkednek az interneten, milyen szolgáltatásokat használnak és mit nem, illetve milyen kihívásokkal kell megküzdeniük. A felmérésből kiderül, mennyi időt töltenek a közösségi médiában, mik a félelmeik és hogyan próbálnak megküzdeni ezekkel.
A kutatás eredményeiről beszélgettünk a Media1 podcast- és rádióműsorában Forgács Mariann közösségi média szakértővel, a Be Social ügyvezetőjével.
Forgács Mariann, a Be Social ügyvezetője
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
A Media1 legújabb podcast adásában részletesen bemutatjuk a kínai média és cenzúra rendszerét és a Kínai Kommunista Párt megrendelésére kiépített totális digitális megfigyelőrendszert. Ebben Sükösd Miklós médiakutató, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense a beszélgetőpartnerünk, aki korábban öt éven át élt a térségben, a Hong Kongi Egyetem Újságírás és Média Központjának oktatójaként kínai újságíró szakos diákokat tanított nemzetközi és hongkongi hallgatók mellett.
Sükösd Miklós médiakutató
Összenő, ami összetartozik – állítja műsorunkban Sükösd, aki szerint az Orbán-rezsim propagandarendszere hasonló elven működik, mint a leninista-sztálinista-maoista előzményekre visszanyúló mai kínai propaganda- és cenzúrarendszer.
Az Orbán-rezsim és a kínai rendszer összefonódása. A kép illusztráció. DALL-E / AI
Beszélgetésünknek az is aktualitást ad, hogy kínai kommunista pártfőtitkár-elnök, Hszi Csin-ping magyarországi látogatása előtt és alatt az Orbán-kormány és szervezetei számos széleskörű együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a média, film-, és a mobil- és felhőalapú digitális szolgáltatások területén.
Közösen indította el Sen Haj-Hsziung, a China Media Group elnöke és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója annak a műsornak a magyarországi premierjét, amelyből a nézők Hszi Csin-ping válogatásában megismerhetik a kínai kultúrkör bölcsességeit – számolt be az állami média.
A hírhamisításról elhíresült és nemrég kínai utazáson résztvevő Papp Dániel azt mondta:
„a két médiavállalat közti tartalomcsere olyan hidat fog képezni a kínai és a magyar emberek között, ami felülír minden földrajzi távolságot”.
A Kínai Kommunista Párt propagandaosztályának közvetlen ellenőrzése alatt álló kínai médiacsoport elnöke azt hangsúlyozta:
„Magyarország Kína jó barátja és régi partnere Európában. Az egyik első ország, aki elismerte és diplomáciai kapcsolatokat létesített Új- Kínával. Az első európai ország, amely aláírta az «Egy övezet, egy út» kezdeményezéshez kapcsolódó együttműködési dokumentumot”
Egyre szorosabb együttműködés
A Media1 is megírta, hogy az MTVA már tavaly stratégiai megállapodást kötött a kínai Hunan Broadcasting Systemmel (HBS) és ennek keretében műsorokat is cserélnek egymással. Néhány hete beszámolt a Media1 arról is, hogy Papp Dániel Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) Propagandaosztályának helyettes vezetőjével, a kínai közmédia első emberével parolázott.
A napokban a Media1 arról is beszámolt, hogy Bencsik András, a Demokrata című kormánypárti lap főszerkesztője a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya által irányított angol nyelvű csatornán, a China Global Television Network(CGTN) képernyőjén jelent meg elemzőként. Ugyanabban a műsorban megszólalt az MTVA riportere, Beregi Balázs is, aki pedig percekig sorolta a magyar-kínai gazdasági együttműködés fideszes eredményeit.
A Media1 beszélgetését Sükösd Miklóssal az alábbi lejátszó segítségével hallgathatják meg.
Somos most több mint két hónappal a történtek után a Media1 tizennégy rádióban is sugárzott podcastműsorának vendége volt és kielemeztük a történteket. A stúdióban ülő és mit sem sejtő Somos Andrást meglepve a műsor második felében volt egy másik megszólaló is, Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója, akit telefonon értünk utol, így egymással is szót váltottak nyilvánosan.
Somos András ügyvéd, újságíró, az ATV és a Spirit FM volt műsorvezetője (jobbra) interjúalanyként és Szalay Dániel, a Media1 műsorvezetője (balra) a műsort sugárzó 14 rádió egyikében, a Spirit FM stúdiójában
Érdemes végighallgatni a több szempontból is rendhagyó beszélgetést az alábbi lejátszó segítségével.
A Media1 podcast- és rádióműsor vendége volt D. Tóth Kriszta újságíró, a WMN alapító-tulajdonosa, a DTK – Elviszlek magammal című díjazott, a YouTube-on és a Spektrum Home tévécsatornán is jelentkező műsor műsorvezetője, a Ki vele! című, a Viasat3-on jelentkező közösségi talkshow producere és egyik rendszeres szereplője.
D. Tóth Kriszta újságíró, műsorvezető, producer, a WMN alapítója és Szalay Dániel, a Media1 alapító-főszerkesztője a Media1 műsorának felvételén
A Media1 műsorának elején átbeszéltük a Ki vele című induló új műsorral, kapcsolatos kérdéseket, majd sok érdekesség hangzott el D. Tóth Krisztáról és WMN-es kulisszatitokról. Szóba kerültek a WMN alapításának és elindításának körülményei és az is, hogy eladná-e a céget, és ha igen, milyen körülmények között. D. Tóth Kriszta elmesélte, a munkája melyik részét kedveli a leginkább és mi az, amit kevésbé.
DTK egykori közmédiás korszakának lezárulta is előkerült, ahogy az is, hogy némiképp belesérült ebbe az időszakba, de kiderült az is, hogy hogyan alakult úgy, hogy másik műsora, az Elviszlek magammal egy autóban készül. Beszélgettünk a sikerekről is.
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
Mint arról a Media1.hu beszámolt, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)elmarasztalta tavaly decemberben etikai vétségért a Nyugat.hu-t, amiért a portál úgy publikált egy cikket 4-5 órával később arról, amiről az Ugytudjuk.hu előzőleg saját értesülést közölt, hogy a Nyugat.hu nem hivatkozott az Ugytudjuk.hu-ra. A MÚOSZ az Etikai Kódexének 6. paragrafusára hivatkozott az elmarasztaláskor, ami szerint még ha új információt is tartalmaz egy cikk, akkor is hivatkozni kell a témáról korábban saját értesülést közlő médiumra mint ősforrásra. A MÚOSZ Etikai Bizottsága az elmarasztaló döntését azzal tette közzé, hogy az ellen nincs mód fellebbezésre. Később azonban Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztőjének – aki szerint a döntés igazságtalan volt – mégis lehetőséget biztosított a MÚOSZ a fellebbezésre és az újságírói szervezet a 2023-ban a MÚOSZ sajtódíjával kitüntetett lapot elítélő határozatát hónapokkal később visszavonta, tehát szerintük mégsem követett el vétséget a Nyugat.hu az Ugytudjuk.hu-val szemben, amikor nem hivatkozott az adott témáról elsőként tartalmat közlő médiumra.
A MÚOSZ Etikai Bizottsága szerint mégsem számít az, hogy a Nyugat.hu-t órákkal megelőzte az Ugytudjuk.hu, ugyanis a Nyugat.hu csak azért nem publikálta előbb a saját cikkét, mert alaposan ellenőrizte azt, tehát nekik is rendelkezésükre állt az információ, csak épp késve közölték. Megírta a Media1 azt is, hogy Farkas Balázs, a Nyugat.hu-t bepanaszoló Ugytudjuk.hu főszerkesztője nagyon kiakadt a döntésen és jelezte, szerinte a MÚOSZ-ban urambátyám rendszer működik. Farkas egy cikkében arról írt, úgy véli, az egész mögött az is meghúzódik, hogy a MÚOSZ vezetősége és egyes MÚOSZ-tagok között közvetlen személyes kapcsolat alakult ki. Farkas arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy korábban az Etikai Bizottság még azon az állásponton volt, hogy az első, a Nyugat.hu-t elmarasztaló állásfoglalása ellen nincs mód fellebbezésre.
A Media1 ezek után a napokban egy 46 percesre tervezett, tehát a téma alapos átbeszélésére alkalmas vitaműsorba hívta az érintett feleket, ahol azonos feltételeket biztosítva mindenki elmondhatta a véleményét. Először Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztője és Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke is igent mondott, ahogy Farkas Balázs, az Úgytudjuk.hu főszerkesztője és az Etikai Bizottság elnöke, Sebes György által kijelölt Kiss G. Péter, az Etikai Bizottság szakmai alelnöke is, ám Roznár Gyöngyi és Kocsi Ilona azután, hogy az Etikai Bizottság elnöke saját maga helyett a beszélgetésbe azt a Kiss G. Pétert delegálta, aki a legelső, az elmarasztaló határozatot hozta korábban, a Nyugat.hu főszerkesztője és a MÚOSZ elnöke visszalépett a már megbeszélt beszélgetéstől, és hiába próbáltuk rábeszélni őket, hogy ezt ne tegyék és ismertessék álláspontjukat. Érkezett viszont egy közlemény Vicsek Ferenctől, a MÚOSZ alelnökétől, aki bírálta Kiss G. Pétert, az Etikai Bizottság szakmai alelnökét az első határozat, az elmarasztalás miatt, de Vicsek sem kívánt a műsorban megszólalni, mondván, nincs még itt az ideje.
Így esett meg, hogy a Media1 vitaműsorában, ahol minden félnek lehetőséget kívántunk biztosítani álláspontjának bemutatására és amelyre először mindenki elfogadta a meghívást, végül csak Farkas Balázs, a Nyugat.hu-t bepanaszoló Ugytudjuk.hu főszerkesztője, valamint Kiss G. Péter, az Etikai Bizottság szakmai alelnöke vett részt a beszélgetés moderátora, Szalay Dániel (Media1) mellett.
Érdemes meghallgatni az alábbi lejátszó segítségével a teljes beszélgetést, amiből megismerhetik az ügy valamennyi részletét.
Dióhéjban a műsor tartalmáról: Farkas Balázs a Media1 műsorában elmondta, hogy a Nyugat.hu már többször is megtette, hogy az Ugytudjuk.hu információit hivatkozás nélkül használta fel, sőt olyan is előfordult, hogy a Nyugat.hu először hivatkozott az Ugytudjuk.hu-ra, később azonban eltávolította a hivatkozást a szaktársára és saját sztorijaként küldte körbe a Nyugat.hu az írást. Farkas Balázs azt is elmondta, hogy fellebbezést fontolgat, amiért a MÚOSZ mégis fellebbezést biztosított a megfellebbezhetetlen határozata ellen a Nyugat.hu-nak és kifejtette, hogy mit is jelent szerinte az állítólagos urambátyám viszony a MÚOSZ esetében.
Kiss G. Péter, a MÚOSZ szakmai alelnöke arról beszélt a műsorban, hogy szerinte miért volt rendben az első határozat, amikor még elmarasztalta az Etikai Bizottság a Nyugat.hu-t és azt hangsúlyozta, hogy a MÚOSZ Etikai Kódexének 6. paragrafusa egyértelműen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy az első közlő médiumot (ősforrást) akkor is jelölni kell, ha egy cikkben többletinformáció szerepel az eredeti cikkhez képest. Kiss G. Péter azt is elmondta, mit gondol az őt bíráló Vicsek Ferenc, a MÚOSZ alelnökének lapunknak küldött közleményéről, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a MÚOSZ elnöksége és az Etikai Bizottság egymástól független testületek, hiszen az Etikai Bizottság tagjait a küldöttek közvetlenül választják meg. Ezért is különösnek találta Kiss G. Péter az őt, tehát a MÚOSZ Etikai Bizottságának szakmai alelnökét bíráló MÚOSZ alelnök nyilatkozatát.
Kiss G. Péter válaszolt arra is, hogy hogyhogy mégis fellebbezhetett a Nyugat.hu annak ellenére, hogy az első állásfoglalásban az állt, hogy erre nem lesz lehetősége. Az Etikai Bizottság szakmai alelnöke hangsúlyozta, hogy Farkas Balázs és az Ugytudjuk.hu még fellebbezéssel élhet a Nyugat.hu etikai elmarasztalását visszavonó határozat ellen. Farkas erre a műsorban azt mondta, átgondolja, hogy ezt megtegye-e. A főszerkesztő megemlítette, hogy már annyira csalódott a MÚOSZ-ban, hogy a szervezetből még tavaly kilépett. Farkas egyébként a felvétel óta a Media1.hu-nak elmondta: eldöntötte, hogy él a fellebbezés lehetőségével, mivel szerinte elfogadhatatlan az, hogy a MÚOSZ Etikai Bizottsága visszavonta a Nyugat.hu-t elmarasztaló határozatát. Farkas már el is küldte beadványát a bizottságnak.
Érdemes meghallgatni a beszélgetést a fenti lejátszó segítségével!
Idén 29. alkalommal szervezi meg Csermely Ákos a Digital-Media Hungary konferenciát (sokan még régi nevén, Media Hungary-ként emlegetik – ha úgy jobban ismerős…) az évek óta megszokott helyszínen, a siófoki Azúr Hotelben. A Media1 podcast- és rádióműsora felhívta a rendezvény házigazdáját, szervezőjét, akivel átbeszéltük az idei konferencia legfőbb témáit és mindazt, amit a marketing és médiaipari találkozóról tudni érdemes.
A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszó segítségével.
Csermely Ákos, a Media Hungary alapítója Fotó: LinkedIn
(A rendezvény helyszínén szokás szerint a Media1 is jelen lesz, kövesse a hírportál RSS feedjét és iratkozzon fel a honlap hírlevelére is, hogy ne maradjon le a bejelentésekről!
A Media1 14 rádióban is sugárzott podcastműsorának vendége volt Kenderessy Szabolcs, a Televíziós Újságírók Díja alapítója (a SorozatWiki főszerkesztője), akivel nem sokkal a március 27-i díjátadó gála után megbeszéltük az idei évi eredményeket és a díjátadó gálán történteket.
A Televíziós Újságírók Díja gálán az elmúlt év kiemelkedő televíziós teljesítményeit ünnepelték és 14 kategóriában osztottak ki díjakat a televíziós újságírók.
