Különleges élmények értek nemrégiben egy speciális színházi előadás alkalmával. A Vakrepülés társulat „Az éjszaka tapintása” című előadására érkeztem, amiben amatőr vak színészek játszanak, teljes sötétségben. Az előadásra minden más megszokott színházi darabnál nagyobb interaktivitás jellemző, amiben óriási jelentősége van az illatoknak, a hangoknak, az érintésnek, de még vizet is spriccelnek a nézők közé…
De talán már ott kezdeném az élménybeszámolót, hogy a produkció kezdete előtt az épületbe belépve a kissé eldugott helyen lévő mosdót kerestem. Szokatlan érzés volt, hogy egy látássérült fiatalember, Pál Zsolt vezetett oda az épületben olyan otthonosan és természetességgel mozogva, mintha semmi szokatlan ne lenne abban, hogy ő vezet engem.
Egyébként Zsolttal és a vakokból álló színi társulat tagjaival az előadás után hosszabban is elbeszélgettünk, beavattak a látók számára misztikus világukba.
Máj Kriszta – ő énekelte annak idején a „Vakvagányok” című Tímár Péter film főcímdalát is –, valamint Pál Zsolt (Pille) és a színi társulat tagjainak jóvoltából a színdarabbal kapcsolatos információk után számtalan olyan tabukérdésre is választ kaphattam, mint például hogyan főznek a vakok, nem szoktak-e eltévedni az utcán, szoktak-e sminkelni, nem verik-e át őket a boltban a fizetéskor… de most hallgassunk bele legelőször is a darabba, illetve beszélgessünk erről!
A beszélgetésnek van egy második része is, érdemes meghallgatni azt is!
Milyen kihívásokkal szembesül jelenleg az online médiaipar, fenntartja-e az internetes site-okat az átkattintás alapú hirdetési modell, vagy új típusú üzleti modellekre van szükség? Az online marketing nemzetközi szabványosítási kérdéseivel és a piac élénkítésével foglalkozó szervezet, az Interactive Advertising Bureau európai irodájának elnökségi tagját, egyben az 
Innovációval mentenék meg a válság és a megváltozó olvasási szokások, az internet egyre erőteljesebb dominanciája miatt hanyatló nyomtatott lapok piacát. A digitális nyomdatechnika ugyanis nem csak lerövidíti az újságok nyomtatásának előállítási és terjesztési idejét, de akár arra is lehetőség van, hogy minden egyes olvasó más és más újságot kapjon minden reggel a postaládájába. Jönnek a testre szabott napi- és hetilapok – erről beszélgettünk Németh Györggyel, az 
Felhőinformatika, felhőszámítás, cloud computing – gyakran hallható, divatos szavak a jelenből. De vajon mit jelentenek ezek, és milyen üzleti kihívásokra adnak megoldást? Mi az előnye annak, ha felhőbe helyezzük át cégünk működését, és hogyan változtatja meg az üzleti folyamatokat a döntés? Nem jár-e ez túlzott veszélyekkel? Milyen megoldások, szolgáltatások érhetők el a felhőben? Mekkora az igény Magyarországon az üzleti folyamatok felhőbe való áthelyezésére?
Meglehetősen sok mostanában a rossz hír a hazai médiapiacon, fizetésmegvonások, létszámleépítések, megszűnő régi kedvelt márkák, elhallgató rádió(k), végelszámolás alá került üzleti alapon működő hírügynökség…
Az autogramkérők népes számából ítélve úgy tűnik, hogy a Dallas-rajongók lelkesedése az évek múltán sem lankad, sőt mintha épp erősödőben lenne a Dallas-jelenség. Erről, valamint a hazai szinkronizálás kulisszáiról beszélgettem Simorjay Emese színésznővel otthonában, egy Heves megyei falucskában.
A 20 évvel ezelőtt, egy újpesti lakás 6 négyzetméteres szobájában, 50 ezer forint alaptőkével megalapított betéti társaság, a Kulcs-Soft alapító elnök-vezérigazgatóját, Kulcsár Tibort többek között arról faggattam, nem őrültség-e a válság idején lépni a tőzsdeparkettre és egyáltalán mi vele a szándékuk. Nem volt-e visszatartó erő, ami a KEG papírjaival történt, vagyis hogy a gázcég néhány hónappal ezelőtti 
egyetlen változás a rádiós piacon: nem sokkal a Danubius és a Sláger eltűnése és a helyükre lépő Neo FM és ClassFM megjelenése után